Sepsiszentgyörgy: roma kisebbségi testületet terveznek

Dima Mihály, az Amenkha roma egyesület elnöke ugyanis, akit a többség elfogadott vezetőnek és szószólónak, az elmúlt hónapban családjával együtt kitelepedett Svédországba. Így a roma közösségben nem maradt olyan személyiség, akivel egyeztetni lehetne a közös projektekről, aki tartja a kapcsolatot a romák és az önkormányzat között – közölte csütörtökön Antal Árpád polgármester.

Az elöljáró szerint a több mint két év alatt felépített együttműködés néhány nap alatt összeomlott, az eddigi eredmények szemmel láthatóan szétfoszlanak. A vezető nélkül maradt romák ismét egyre kevésbé tartják be a szabályokat, a város területén legeltetik a lovaikat, szekereikkel szabálytalanul közlekednek, nem tartják tisztán az életterüket, mesélte a polgármester. Mint mondta, Dima Mihállyal tisztességes kapcsolatot sikerült kialakítani, lobbizott a romák érdekeiért, a munkahelyekért, ugyanakkor a hatóságok elvárásait is közvetítette a közösségnek.

Vezető helyett testület

Antal Árpád szerint az őrkői romák tragédiája, hogy amint kinevelődik közülük egy-egy vezető, hamarosan elhagyja vagy megtagadja a közösséget. A polgármester szerint, a kapcsolatrendszert nem egy emberre kell építeni, ezért a szociális bizottságban kezdeményezi, hogy szervezzenek belső választásokat az Őrkő negyedben. „Szükség van az intézményes kapcsolatra, nem lehet, hogy az első romával, akivel találkozom, elkezdek tárgyalni a közös problémákról” – magyarázta az elöljáró.

Az elképzelés szerint a belső választás után, egyfajta kisebbségi önkormányzatot alakítanának, ha a hat-héttagú testületet az őrkőiek többsége elfogadná vezetőnek. Antal szerint a hosszú távú megoldás az lehet, ha az őrkői fiatalok közül kiválasztanak néhányat, akiket  támogatnak, hogy leérettségizzenek, egyetemet végezzenek, majd a közösség élére álljanak. Ez hosszabb folyamat, de minél hamarabb el kell indítani, mondta az elöljáró.

Marad a kerítés

A polgármester szerint az önkormányzat romaintegrációs programja sem hozta meg a várt eredményeket, ezért egyelőre nem bontják le az Őrkő negyed határában húsz évvel ezelőtt épített betonkerítést. Antal Árpád elmondta, nem sikerült áttörő eredményeket elérni, az együttműködésnek további esélyeket kell adni, de a kerítést még nem bontják le. A helybeliek által „berlini falnak” nevezett betonépítmény hosszában választja ketté a Váradi József utca felső szakaszát.

Az egyik felén kezdődik az Őrkő negyed a romák házaival, és a kerítés meghosszabbításában a Néri Szent Fülöp romaiskola. A másik felén néhány négyemeletes tömbház áll, ahol több tucat család lakik. A mintegy kétszáz méteres betonkerítés a kommunizmus idejében valószínű azért épült, hogy a tömbházaktól távol tartsa az állatokat, a sarat és a szemetet. Az Őrkő negyed roma lakói már korábban is kérték a fal lebontását, mert szerintük az a diszkrimináció és a rasszizmus jelképe. Az utca többi lakója azonban tiltakozik a fal lebontása ellen, egyesek inkább megerősítenék az elválasztó építményt.

Antal Árpád az év elején megígérte, ha sikerül a két közösség között feszülő láthatatlan falat lebontani, akkor a valódi kerítésre is sor kerülhet, de a döntést körültekintően kell előkészíteni, hogy mindenki elfogadja. A köztisztasági vállalat dolgozói kitakarították a negyedet, és kérték a lakókat, őrizzék meg a tisztaságot. Az önkormányzat legelőt adott az Őrkőn tartott kétszáz lónak, azzal a feltétellel, hogy az állatokat nem engedik a városban kóborolni.

Kezdeményezték, hogy a felgyűlt bírságok értékét lehessen ledolgozni. Antal több ízben úgy fogalmazott, az Őrkő negyed szociális bomba, amely bármikor robbanhat. Dima Mihály a felzárkóztató program elindításakor úgy vélte, elkezdődött a változás, melynek befejeztével a romák beilleszkednek. Az Őrkő negyedben mintegy kétezren laknak, és a felnőttek egynegyedének van munkahelye. Bár ez kevésnek tűnik, évekkel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet, azóta egyre többen vállalnak és találnak munkát. Többen a köztisztasági vállalatnál dolgoznak, sokan alkalmi munkából élnek. A nemzedékváltással az írástudatlanok száma is csökkent, a fiatalok többsége már tud írni-olvasni.