Potápi Árpád János, Semjén Zsolt és Zsigmond Barna Pál a pénteki kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Haáz Vince
Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn.
2023. július 21., 17:272023. július 21., 17:27
2023. július 21., 18:542023. július 21., 18:54
A Tusványoson tartott nemzetpolitikai kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.
VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája” – fogalmazott.
Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetében mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik.
75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta. A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta.
Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.
Hangsúlyozta, hogy ez „a bölcsőtől az egyetemig jár” és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.
Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke és Zsigmond Barna Pál fideszes országgyűlési képviselő a Tusványoson
Fotó: Haáz Vince
„Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell” – fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.
Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben – jelentette ki.
Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek - közölte.
Felidézte, hogy
„Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont” – mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.
A Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.
Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.
Beszélt arról, hogy
Ezért a magyar kormány 60 ezer pályázatot támogat, 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre. „Minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az ott két forintot generál” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Fotó: Haáz Vince
Fontosnak nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, mint mondta, az elmúlt időszakban
Ezt személyes élet céljának nevezte.
Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: Magyarország keresztény civilizációjú államként csakis a béke pártján állhat, és a Ferenc pápáéhoz legközelebb álló álláspontot képviseli. Véleménye szerint a békéhez két dolog kell: biztonsági garanciát adni mindenkinek és biztosítani a kisebbségek jogait.
Ezért azonnali tűzszünetet és utána a béketárgyalások mielőbbi elkezdését szorgalmazza – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
A külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét, az elmúlt időszakban elért eredményeket és a jövő kihívásait ismertették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Fenn kell tartani az autonómia kérdését, azonban a mozgalmak megkoptak – hangzott el az autonómia kezdeti és jelenlegi helyzetéről szóló tusványosi értekezésen a Kós Károly sátorban péntek délelőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!