Fotó: Rompres
2007. május 31., 00:002007. május 31., 00:00
„Míg korábban kötelezték a vállalatokat, hogy alkalmazottjaik négy százalékát sérült személyek tegyék ki, addig az idéntől hatályba lépett 2006/448-as törvény sokkal enyhébben fogalmaz. Jelenleg elég ugyanis, ha egy vállalkozó évente egyszer megpróbál fogyatékos személyt alkalmazni, ám a tényleges foglalkoztatás már nem kötelező” – nyilatkozta a Krónikának Crina Pop, az egyesület elnöke. Mint elmondta, a munkáltatók kifizetődőbbnek találják, ha, a vonatkozó jogszabálynak eleget téve, száz alkalmazottanként havonta négy minimálbért átutalnak az államnak, semhogy sérült személyeket foglalkoztassanak. A törvény szerint ugyan a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség két évig biztosítaná a minimálbért a fogyatékkal élő alkalmazottak számára, a társadalombiztosítási járulékot a cégnek kellene állnia. Nagyon sok munkáltató azért nem alkalmaz fogyatékkal élőket, mert úgy vélekedik, hogy nem képesek olyan teljesítményre, mint egészséges kollégáik.
A rokkantak többsége is inkább megelégszik a nyugdíjával, semhogy vállalja a napi hercehurcát a munkába járással. Sokuk ugyanis segítségre szorul abban is, hogy a város egyik pontjáról a másikra eljusson. A Mozgássérültek Egyesülete az amerikai nagykövetség által támogatott projekt keretében nemrég felmérést készíttetett, amelyből kiderül, a megkérdezett 400 mozgássérült közül mindössze 10 szeretne dolgozni. Ugyanakkor 200 munkáltató cégből egyetlenegy sem mutatott hajlandóságot arra, hogy fogyatékkal élőket foglalkoztasson.
Eközben az egyesület tapasztalata azt mutatja, ha egy sérült személynek egyszer már sikerült munkába állnia, a továbbiakban is igényli, hogy napi rendszerességgel eljárjon dolgozni, ugyanis sokkal jobban érzi magát a munkaközösségben, mint egy lakásba zárva. „Hetedik éve vagyok elárusító egy üzletben, és nagyon örvendek, hogy dolgozhatok – mondta el Mariana Sãlãjan, akit a legsúlyosabb rokkantsági osztályba soroltak be a szakorvosok. – Anyagilag is megéri, és egész nap emberek vesznek körül.” A közlekedés azonban sokak számára leküzdhetetlen akadályt jelent. „Öt évig dolgoztam, könyvelő voltam az édesanyám cégénél, viszont amikor a vállalkozás bezárt, nyugdíjaztattam magam” – magyarázta Otilia Mariºca, aki úgy gondolja, nincs esélye arra, hogy még egyszer munkát találjon. Mint elmondta, saját cégük székhelyére speciális járművel szállították el, és nem hinné, hogy ezt egy másik cégnél is biztosítanák számára.
A Mozgássérültek Egyesülete által kiképzett önkéntesek feladata az lesz, hogy ösztönözzék a cégeket, foglalkoztassanak fogyatékkal élőket, illetve segítsék a sérülteket a munkakeresésben.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.