Segély csak munkáért

Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal szociális igazgatóságának vezetője a Krónikának elmondta, Sepsiszentgyörgyön jelenleg mintegy 250 család részesül támogatásban, – ez közel ezer személyt jelent – de közülük alig ötvenen végeznek közmunkát. A munkaköteles rászorulókat általában a köztisztasági vállalatnál foglalkoztatják, de más területeken is adnak nekik feladatokat. Így például tavaly két használaton kívül levő kazánházat és a Debren-patak medrét is kitakarították. A szociális segélyre jogosultak többsége roma nemzetiségű, ezért több ízben megbízták őket, hogy az Őrkő negyedet – legtöbben itt élnek – takarítsák ki, magyarázta Tankó Vilmos. A szociális iroda vezetője kifejtette, ezeknek a munkásoknak a tevékenységét össze kell hangolni, olyan feladatot kell találni számukra, amely nem igényel különösebb felkészítést, ezért általában a köztisztasági vállalat utcaseprőként foglalkoztatja őket. Tankó Vilmos elmondta, két évvel ezelőtt még mintegy 800 sepsiszentgyörgyi család részesült szociális juttatásban, ám azóta folyamatosan szigorodtak a feltételek, és a jogosultak lemorzsolódtak. Korábban a jogszabály úgy rendelkezett, ha a család munkaköteles tagja nem végezte el a rárótt feladatot, akkor csak ő veszítette el a segélyt. Például egy hattagú családban az anyát a hét év alatti gyerekek mentesítették a munka alól, és ha az apa nem volt hajlandó dolgozni, annyi változott, hogy a hat helyett öt családtagra számolták a támogatást. Azonban a jogszabály szigorodott, most már a felelőtlen apa miatt az egész család elveszíti a segélyt.

Eltérő helyzetek

Adrian Balaj, a szatmárnémeti önkormányzat Szociális Közszolgáltatási Osztályának (SPAS) illetékese lapunk kérdésére elmondta, a partiumi megyeközpontban jelenleg 90 személy kap szociális segélyt. „A 170-es törvény értelmében ezeknek az embereknek a kapott juttatás összegének függvényében 2 és 12 nap közötti közmunkát kell végezniük. Tavaly egyébként 70 és 250 lej közötti összegeket vihettek haza havonta” – részletezte a törvényi hátteret a szociális munkás. Azok a segélyben részesülő helybeliek, akik kiskorú gyereket nevelnek, orvosilag igazoltan betegek, vagy fogyatékos személyt ápolnak, nem kötelezhetek közmunkára. Balaj szerint Szatmáron 31-en dolgoznak ebben a munkakörben, és nagyrészt szezonmunkákat végeznek. „A szemétgyűjtésben, a zöldövezetek karbantartásában segítenek, vagy igény szerint végeznek hasonló közmunkákat. Őket a közösségi rendőrség munkatársai kísérik, felügyelik, és ők osztják ki számukra a tennivalókat is” – tette hozzá az önkormányzat munkatársa.

A partiumi megyeközpontban egyébként tavaly kifejezetten nagy segítséget nyújtottak a szociális alapon foglalkoztatottak, ugyanis néhányan közülük segítettek az Európai Unió által biztosított élelmiszercsomagok lepakolásában és kiosztásában. „Nagyon nehezen találtunk volna segítséget, és így néhány megbízhatóbb közmunkást alkalmaztunk, akik becsülettel el is végezték a feladatot” – tette hozzá a hivatalnok. Szatmáron a szociális igénylésekhez benyújtandó iratcsomó kiállításakor közlik a kérvényezőkel, hogy hány napot kötelesek közmunkával tölteni, és vannak olyanok, akik emiatt nem is kérik a segélyt. Balaj elmondása alapján azok, akik nem dolgozzák le valamennyi kiszabott napot, a következő hónapban a mulasztásuk függvényében kevesebb juttatást kapnak. Ezek a személyek túlnyomó többségben a roma kisebbséghez tartoznak.

Információink szerint azonban több olyan Szatmár megyei település is van, ahol inkább nem alkalmazzák a közmunkára kötelezetteket, mert nincsen elegendő munkaerő azok felügyeletére, és voltak esetek, amikor a munkához kiosztott eszközök eltűntek, és a kiszabott feladatokat sem végezték el. Olyan esetekről is hallottunk, amikor a munkára kötelezettek betegpapírt szereztek a körzeti orvostól, így kerülve el a kötelező feladatokat és a segély összegének levonását. A Nagykároly melletti Érendréd községben 80 szociálisan foglalkoztatott személy végez közmunkát, akik a községhez tartozó három településen látnak el szezonális feladatokat. „Havat sepernek, segítenek az építkezéseken, karbantartják a zöldövezeteket, összeszedik a szemetet, vagy az épp aktuálisan adódó feladatokat bízzuk rájuk. Sajnos minőségi munkáról nem beszélhetünk az esetükben, és mindig kell valaki, aki felügyel rájuk, megmutatja, mi a feladat” – nyilatkozta a Krónikának Papp Tibor polgármester.

Munkamegosztás szakmai tudás alapján

Gyergyószentmiklóson több mint háromszázan igénylik havonta a szociális segélyt. „A létszám hónapról hónapra változik, ugyanis mindig vannak olyanok, akik egyszerűen elmulasztják összeállítani a szükséges dokumentációt, és nem kérvényezik a segélyt” – jelentette ki a Krónika kérdésére Nagy Zoltán alpolgármester, kifejtve, hogy a jogosultaknak 35 órai közhasznú munka fejében 72 lejt adnak. Mint mondta, Gyergyószentmiklóson nincs gond a szociális segélyért közhasznú munkát végzőkkel, ugyanis becsülettel elvégzik a rájuk bízott feladatot és nem volt példa munkaeszközlopásra sem. Sőt, arra is volt példa, hogy a városnapokon a színpad, és a rajta lévő kellékek őrzésével bízták meg a szociális segélyre szorulókat. „Igyekszünk mindenkire a tudásának megfelelő munkát bízni” – szögezte le az alpolgármester, elmondva, hogy például olyan segélyre jogosult is van, aki otthon seprűt köt a többi munkásnak. Illetve olyan is akadt, akit a tanácsterem kifestésével bíztak meg, mert a szaktudása megfelelő volt erre a munkálatra. Egyébként a többség a közterek és az utcák tisztán tartásával, gondozásával foglalkozik, a várost körzetekre osztották, és mindenki a lakhelyéhez közel eső helyen takarít. Decemberben – az alpolgármester szerint vélhetőleg a hideg és az ünnepek miatt – kevesebben igényelték a juttatást: mindössze 181-en nyújtották be a szükséges dokumentációt

Nagyváradon „megszokták” a rendet

Nem a város, hanem a szociálisan segélyezettek érdeke, hogy dolgozzanak, ezért sem felvigyázót nem jelöl ki melléjük, sem egyéb pluszköltséget nem szán rájuk a nagyváradi önkormányzat – mondta el a Krónika megkeresésére Gáti Gizella, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának illetékese. Kijelentette: azok a nagyváradiak, akik nem dolgozzák le a kötelező óraszámot a segélyükért, elveszíthetik azt. Előbb egy hónapra függeszti fel, majd teljesen megvonja tőlük a pénzt a város. Ezért néhány hónap alatt megtanulták, hogy nem érdemes lógni, mert aki nem dolgozik, nem kap pénzt az államtól – mondja a szakember. Azt azért megjegyezte: még mindig megesik, hogy a műszaki osztálytól kapott havi rendszerességű kimutatások alapján egy-két személytől megvonják a segélyt munkakerülés miatt. A bihari megyeszékhelyen hatvan személynek kell dolgoznia azért, hogy szociális segélyt kaphasson és/vagy szociális kantinban étkezhessen. Legtöbbször a Rulikowski városi köztemetőben takarítanak, de gyakran a Sebes-Körös partjának tisztítását vagy az árkok pucolását is rájuk bízzák. Gáti Gizella azt mondja, a vállalatok általában elégedettek a segélyezettek teljesítményével.

Bevált módszerek

Csíkszeredában hónapról hónapra növekszik azon családok száma, akik szociális juttatásban részesülnek – tudtuk meg Kövér Katalintól, a városi önkormányzat szociális osztályának vezetőjétől. Míg tavaly szeptemberben 120 fő alatt volt ezek száma, novemberre 150-re, decemberre pedig 162-re emelkedett. Az illetékes hangsúlyozta, a segélyt nem egy személy, hanem egy- vagy többgyerekes családok kapják, és tulajdonképpen jövedelmüket egészíti ki annak függvényében, hogy mennyi a havi bevételük. Múlt hónapban a legnagyobb szociális juttatás 336 lej volt, ezt egy 5 tagú család kapta, míg a legkisebb, 25 lej egy kétgyerekes családhoz került. „A támogatás öszszegét kell aztán ledolgozniuk, így a munkaórák annak függvényében növekszenek, hogy mekkora segélyben részesültek. A törvény által meghatározott képlet segítségével számoljuk ki, hogy kinek mennyit kell dolgoznia” – magyarázta Kövér Katalin.

A jelenlegi gazdasági helyzetben gyakrabban előfordul az is, hogy szakemberek – kőművesek vagy villanyszerelők – kerülnek a szociális támogatást igénylők listájára, akiknek igyekszenek olyan munkát biztosítani, amely által érvényesíthetik tudásukat. „Az a tapasztalat, hogy akiknek le kell dolgozni az órákat, meg is teszik, nincs panasz rájuk, a kollégák pedig jól ismerik már őket, tudják, mire alkalmasak a leginkább – nyilatkozta Antal Attila alpolgármester. – Nálunk ez évek óta rendszerként működik, a munkások tudják, ha nem dolgozták le a megfelelő órákat, kevesebb juttatást kapnak, így ehhez tartják magukat.”

A városi önkormányzat saját költségvetéséből fenntartott szociális konyha működéséről Kövér Katalin elmondta, egy felnőtt, munkaképes igénylő egy évben 3 hónapig részesülhet meleg ebédben, azonban gyerekeiknek egész évben biztosítanak étkezési lehetőséget.

Székelyudvarhelyen jelenleg 235 család részesül szociális támogatásban, amelyből 174 család köteles a köz javára különböző, főként takarítási munkákat elvégezni – tudtuk meg Fülpesi Gyula szociális osztályvezetőtől. Mint kiderült, gyakran van rá példa, hogy nem megfelelően, vagy egyáltalán nem végzik el a rájuk bízott munkát, ezért kénytelenek visszatartani, vagy megvonni az anyagi juttatást, de folyamatosan azon vannak, hogy megtalálják a közös hangot ezekkel az emberekkel – fejtette ki az osztályvezető.