2012. október 24., 08:402012. október 24., 08:40
A testület fő feladata az lesz, hogy hozzájáruljon a kormány romafelzárkóztatási stratégiájának gyakorlatba ültetéséhez. Az említett stratégia a 2012–2020-as időszakra vonatkozik, melynek során EU-s pénzek is elérhetők lesznek. Szatmár megyében tegnap hat szakbizottságot is alakítottak, melyeknek első feladata – a helyi önkormányzatokkal közösen – a problémák feltárása, valamint megoldási javaslatok kidolgozása lesz, melyet bemutatnak majd a megyei bizottságnak.
Utóbbi elkészít egy akciótervet, melyet jóvá kell hagynia a megyei tanácsnak, ezt követően nyílik lehetősége a megyei, illetve a helyi önkormányzatoknak, valamint a romaügyekben érdekelt civil szervezeteknek pályázatok benyújtására. Az ülésen a cigányság képviselői főképpen a diszkriminációra panaszkodtak, valamint a munkahelyek hiányára, illetve arra, hogy a hatóságok nem lépnek fel kellő erélyességgel, amikor az ő problémáikat kellene orvosolni.
Rozalia Bondrea, a Szatmár megyei kormánybiztos romaügyi tanácsadója lapunk érdeklődésére elmondta: többéves tapasztalattal a háta mögött úgy véli, hogy a helyi roma közösség tagjait valóban diszkriminálják például az üres állások betöltésében, hozzátette viszont, hogy a cigányság körében létező magas munkanélküliségi aránynak a legfőbb oka az, hogy a romák többségének nincs semmiféle szakképesítése.
A tanácsos szerint Szatmár megyében, bár alig több mint 13 ezren vallották magukat cigánynak, saját felmérése szerint közel 30 ezer roma él, azaz a lakosság 8-10 százalékát teszik ki. A munkaerőpiacon további hátrányt jelent számukra a román nyelv ismeretének hiánya, ami elsősorban annak tudható be, hogy – részben a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatások miatt – a cigány családok jelentős része magyar osztályba járatja a gyerekét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok