Romatüntetés vármegyésekkel

A két Hargita megyei község cigány közössége azonban nem csatlakozott az akcióhoz. A tüntetést hat, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Gárda álarcot viselő szimpatizánsa zavarta meg. A fiatalok romaellenes jelszavakat kiabáltak, a rendőrség azonban illegálisnak minősítette akciójukat, és pénzbírsággal sújtotta őket. A fehér ruhába öltözött, kezükben virágot, zászlócskákat és Európai Unió-feliratú léggömböket tartó tiltakozók egy útelágazásnál gyülekeztek, ahonnan a városháza elé vonultak. Marian Mandache, a Romani Criss szervezet emberi jogokkal foglalkozó osztályának koordinátora elmondta, az akcióval az ellen tiltakoznak, ahogyan a helyi hatóságok kezelték a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni konfliktusokat. Kifejtette, bár a két község roma közössége nem vesz részt a tüntetésen, az ő nevükben is tiltakoznak, mivel az öszszetűzés során sérült a szabadsághoz és a tulajdonhoz való joguk.

A városháza elől a tüntetők a megyeháza előtti térre vonultak, ahol mintegy húsz percig várakoztak, így híva fel a prefektúra és a Hargita Megyei Tanács illetékeseinek figyelmét a jelenlétükre. A tüntetőket a megyei önkormányzat részéről Ioni Gheiza romaügyi szakfelügyelő, a Hargita Megyei Romaszövetség elnöke, valamint Kiss Tímea Gabriella, a megyei tanács elnöki kabinetjének igazgatója fogadta, akiknek a tiltakozók átnyújtották a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi konfliktussal kapcsolatos iratcsomót. A dokumentum egy jelentést és a szentmártoni helyzetre vonatkozó esettanulmányt tartalmazott. Emellett azt kérték a megyei tanács és a prefektúra illetékeseitől, elemezze a Hargita megyei roma pártoknak a közösség érdekében kifejtett tevékenységét.

Maszkos ellentüntetés

A romák tüntetése közben hat magyar fiatal érkezett a helyszínre, akiknek arcát álarc takarta. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Magyar Gárda szinpatizánsai romaellenes jelszavakat skandáltak, és a következő feliratú molinót tartották: „Hogy hívják a kisebbségi zöldségárust? Retkes cigány”. A csendőrök felhívták a figyelmüket, hogy rendezvényük nem törvényes, és igazoltatni akarták őket, ám miután ezt megtagadták, beültették őket a rendőrautóba, és az őrsre szállították a fiatalokat. Laurenţiu Lazăr, a Hargita megyei csendőrség parancsnoka szerint azzal a céllal kísérték be őket az őrsre, hogy kiderítsék személyazonosságukat, emellett 2000 és 4000 lej közötti pénzbírsággal sújtották őket; a szélsőségesek egyike különben magyar állampolgár.

„Mi is magyarok vagyunk”

A fél egykor véget ért tüntetésen mintegy 40 csíkszentmártoni lakos is asszisztált. Mátyás László helyi önkormányzati képviselő elmondta, azért jöttek, hogy megnézzék, mik a romák szándékai. A tanácsos cáfolta a tüntetők vádjait, miszerint a magyarok elkergették a romákat a községből, és ezek jelenleg is a környező erdőkben laknak. Mint mondta, a településen békés a hangulat, és nem került sor újabb összetűzésre a magyarok és a cigányság között. Gráncsa János csíkszentkirályi cigányvajda – aki szintén csak nézőként volt jelen az eseményen – elmondta: azért nem akartak részt venni ezen, mivel magyarnak tekintik magukat, és szerintük a községben nem lehet etnikai konfliktusról beszélni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a csíkszentkirályi magyar és roma közösség között „béke van”.

Mint arról beszámoltunk, a Romani Criss szervezet az elmúlt héten Bukarestben, az RMDSZ-székház előtt tüntetett „a romaellenes atrocitások” ellen, és eredetileg Csíkszentmártonban akart tiltakozó akciót szervezni. Gergely András polgármester azonban nem engedélyezte az akciót. „Nyugalomra van szükség, nem erőfitogtatásra és feszültségkeltésre” – indokolta a döntést az elöljáró, aki úgy véli, nem tenne jót a két etnikum közötti megbékélésnek, ha több száz idegen roma vonulna fel a községben.

A polgármester ugyanakkor cáfolta a szervezet vádjait, miszerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. Gergely András szerint egyetlen házat sem gyújtottak fel, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs begyűjtésével foglalkoznak. „A szervezet ne tüntetést szervezni jöjjön ide, hanem azért, hogy tanfelszereléssel, megfelelő ruházattal, illetve élelemmel segítse a szegény sorsban élő romákat” – mondta a Romani Criss akciója kapcsán Gergely.

A csíki községek vezetői a héten nyilatkozatban fordultak Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László és Korodi Attila RMDSZ-es honatyához, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki faluközösségek minden tagjához, támogatásukat kérve az egyre romló közbiztonság javítására.

A csíki polgármesterek törvénykönyvet is kidolgoztak, amely az etnikumközi konfliktust hivatott csillapítani. Ebben arra kérik a csíkszéki települések lakóit, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül kerüljék a közbotrányokozást, az erőszakot és a magántulajdon-sértésnek minősítendő megnyilvánulásokat.