
A nyilatkozat kitér arra is, hogy ma semmi nem állítja szembe Románia és Magyarország érdekeit
Fotó: facebook.com/Sándor Krisztina
Román és magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatban kérik, hogy a román centenárium nyújtson teret mindkét közösség reményei beteljesítésére.
2018. október 12., 17:122018. október 12., 17:12
2018. október 12., 17:332018. október 12., 17:33
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a román centenárium alkalmából szervezett, pénteki kolozsvári román-magyar konferencián ismertetett nyilatkozat leszögezi: Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: „legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt”.
A dokumentumot román részről többek között Gabriel Andreescu, Mircea Toma emberi jogi aktivisták, Marius Tabacu, a kolozsvári Transilvania Filharmónia igazgatója, Lucian Nastasă Kovacs, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Sabin Gherman televíziós újságíró, és Florian Mihalcea, a Temesvár társaság elnöke, és Cristian Pârvulescu politológus, magyar részről pedig Tőkés László EMNT-elnök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke, Bodó Barna, Molnár Gusztáv és Bakk Miklós politológusok írták alá. Az aláírók megállapították:
Az Erdélynek jellegzetességet kölcsönző identitások, valamint hagyományok ápolása a románoknak és a magyaroknak egyaránt hasznára válik. Mindkét nemzeti közösség biztonságát szolgálják a stabil határok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
„Ma semmi sem állítja szembe a románok és a magyarok érdekeit. A magyarok kulturális és területi autonómiatörekvései a jobb szervezés iránti vágyból fakadnak, s mint ilyenek mindannyiunk javát szolgálják. Az autonómia és a függetlenség fogalmai közötti zavar fenntartása némelykor félreértéseket takar, máskor pedig rossz szándékú manipulációt” – állapították meg.
A két állam vezetőit érő bírálatoknak, nem kell érinteniük a két nép hosszú távú kapcsolatát.
A nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a romániai magyarok egyenlő s elidegeníthetetlen javaslattételi jogokkal bírnak a közös állam és haza újjáépítésére vonatkozó modellek tekintetében. A Centenárium megünneplésével szembeni távolságtartásuk az utóbbi száz év történelmének egyik alapvető témájára derít fényt.
A román magyar nyilatkozatot megnyitották további aláírók számára.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!