Románia nem engedheti meg magának, hogy felhagyjon a palagázfeltárással, számításba kell vennie forrásait – jelentette ki Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke a témában rendezett vaslui-i közvita alkalmával.
2014. január 21., 19:492014. január 21., 19:49
Rámutatott: az ország természetes gázforrásai kiapadhatnak, azokat valamivel helyettesíteni kell. „Érdekünkben áll felkutatni a palagázt, hogy megismerjük az altalaj szerkezetét. Azok a vállalatok, amelyek ezzel foglalkoznak, kötelesek minket is tájékoztatni a feltárás eredményeiről, az így nyert információkat pedig a jövőben a román állam használhatná, hogy forrásait kitermelje\" – érvelt a szakhatóság vezetője.
Tájékoztatása alapján a palagáz-kitermelés akár már 5–6 év múlva függetlenné tenné Romániát, később pedig még exportőrré is válhatna. Eközben a munkálatokat végző vállalatok adót, illetéket és a kitermeléssel arányos járadékot fizetnének, így hatalmas összegek folynának be az államkasszába.
„Mindezt kizárólag a környezetvédelmi normák betartása mellett kell végezni. Egyetlen kőolajipari vállalat sem engedheti meg magának, hogy megszegje az előírt programot, az ásványkincshatóság hagyja jóvá a munkához használt technológiát, és felügyelői figyelemmel kísérik a szabályok betartását\" – próbálta megnyugtatni a vitán részt vevő környezetvédőket és az amerikai Chevron pungeşti-i kutatásai ellen hónapok óta tiltakozó helyi lakosokat.
A román kormány, mint ismeretes, korábban több koncessziós szerződést is jóváhagyott, ezek egy része hagyományos kőolajipari kutatással kapcsolható öszsze, míg mások az amerikai társaság által bevallottan a nem konvencionális gázok felkutatására irányul. Utóbbi ellen a Vaslui megyei Pungeşti és a szebeni Muzsna közössége és a civilek is tiltakoznak. Palagáz ugyanis többnyire a talaj mélyebb rétegeiben, kőzetekben található, feltárása nagyon költséges, és olyan úgynevezett hidraulikus repesztést használnak, amely ellen több európai állam moratóriumot hirdetett.
Az Európai Bizottság tanulmánya alapján ennek az eljárásnak nagy a vízigénye, sok kútfúrással jár, a mélységi bányászat során pedig mérgező kémiai anyagok kerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint még a földrengésveszélyt is fokozza. A vélemények azonban megoszlanak, Corneliu Dinu, a Bukaresti Egyetem geológiai fakultásának professzora szerint „semmi rendkívüli nincs ebben az eljárásban\", napjaink modern technológiája biztonságossá teszi.
A palagáz-kutatások különben komoly civil ellenállásba ütköztek még azokon a helyeken is, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatják azt, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen például Bihar megye, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol végezhet feltárást, de a múlt hónapban már a kovásznai Kommandó környékén tervezett kutatások valódi célja is vitatott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!