Romániának kell a palagáz az ásványkincshatóság szerint

Rámutatott: az ország természetes gázforrásai kiapadhatnak, azokat valamivel helyettesíteni kell. „Érdekünkben áll felkutatni a palagázt, hogy megismerjük az altalaj szerkezetét. Azok a vállalatok, amelyek ezzel foglalkoznak, kötelesek minket is tájékoztatni a feltárás eredményeiről, az így nyert információkat pedig a jövőben a román állam használhatná, hogy forrásait kitermelje\" – érvelt a szakhatóság vezetője.

Tájékoztatása alapján a palagáz-kitermelés akár már 5–6 év múlva függetlenné tenné Romániát, később pedig még exportőrré is válhatna. Eközben a munkálatokat végző vállalatok adót, illetéket és a kitermeléssel arányos járadékot fizetnének, így hatalmas összegek folynának be az államkasszába.

„Mindezt kizárólag a környezetvédelmi normák betartása mellett kell végezni. Egyetlen kőolajipari vállalat sem engedheti meg magának, hogy megszegje az előírt programot, az ásványkincshatóság hagyja jóvá a munkához használt technológiát, és felügyelői figyelemmel kísérik a szabályok betartását\" – próbálta megnyugtatni a vitán részt vevő környezetvédőket és az amerikai Chevron pungeşti-i kutatásai ellen hónapok óta tiltakozó helyi lakosokat.

A román kormány, mint ismeretes, korábban több koncessziós szerződést is jóváhagyott, ezek egy része hagyományos kőolajipari kutatással kapcsolható öszsze, míg mások az amerikai társaság által bevallottan a nem konvencionális gázok felkutatására irányul. Utóbbi ellen a Vaslui megyei Pungeşti és a szebeni Muzsna közössége és a civilek is tiltakoznak. Palagáz ugyanis többnyire a talaj mélyebb rétegeiben, kőzetekben található, feltárása nagyon költséges, és olyan úgynevezett hidraulikus repesztést használnak, amely ellen több európai állam moratóriumot hirdetett.

Az Európai Bizottság tanulmánya alapján ennek az eljárásnak nagy a vízigénye, sok kútfúrással jár, a mélységi bányászat során pedig mérgező kémiai anyagok kerülhetnek a talajba, egyes szakemberek szerint még a földrengésveszélyt is fokozza. A vélemények azonban megoszlanak, Corneliu Dinu, a Bukaresti Egyetem geológiai fakultásának professzora szerint „semmi rendkívüli nincs ebben az eljárásban\", napjaink modern technológiája biztonságossá teszi.

A palagáz-kutatások különben komoly civil ellenállásba ütköztek még azokon a helyeken is, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatják azt, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen például Bihar megye, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol végezhet feltárást, de a múlt hónapban már a kovásznai Kommandó környékén tervezett kutatások valódi célja is vitatott.