Savanyú választék. A fogyasztóvédelem vezérigazgatója is kiborult a gyümölcsök kapcsán tapasztaltaktól
Fotó: Paul Anghel/Facebook
Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban. Ami Nyugat-Európában már nem fér bele a fogyasztói elvárásokba, az Romániában gyakran még „első osztályúként” talál gazdára.
2025. december 23., 08:002025. december 23., 08:00
„A citrusimportőrök és a bolti árubeszerzők csúfot űznek belőlünk!” – fakadt ki a napokban Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója. Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 45 milliméter átmérőjűnél kisebb citrom és a 60 milliméternél kisebb narancs az európai normák alapján állati takarmánynak számít minden civilizált országban, mégis első osztályú termékként kínálják ezeket a romániai üzletekben. Anghel szerint az ilyen, emberi fogyasztásra szánt, a minőségi előírásoknak nem megfelelő déligyümölcsök helyes felhasználása a szabályok értelmében
Ehhez képest sok hazai hipermarketben ezeket az alulméretezett, silány gyümölcsöket első osztályúként árulják – figyelmeztetett a főfogyasztóvédő, hozzátéve, hogy az európai előírások szerint a 45 mm-nél kisebb átmérőjű citrom emberi fogyasztásra alkalmatlan, mégis gyakran találkozni apró, száraz citromokkal a hazai boltokban.
Az Európai Unió közös piaci szabályai elvileg garantálják, hogy ugyanaz a minőségi kategória valamennyi tagállamban ugyanazt jelentse. A friss gyümölcsökre vonatkozó egységes uniós piaci standardok meghatározzák a forgalmazható kategóriákat és a minimális méreteket. Például a citrusféléknél az előírt legkisebb méret citrom esetében 45 mm, narancsnál 53 mm átmérő (a gyakorlatban a régebbi normákat követve a kereskedők 60 mm alatt általában már nem tekintik étkezési minőségűnek a narancsot).
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Az ezeknél kisebb gyümölcs normál friss áruként nem kerülhetne a boltokba – legfeljebb feldolgozásra vagy takarmánynak adják el. Elvileg tehát egy első osztályú narancsnak ugyanazokat a kritériumokat kell teljesítenie Romániában is, mint mondjuk Németországban.
Az elmúlt években több közép-kelet-európai ország panaszkodott arra, hogy a náluk forgalmazott élelmiszerek és italok összetétele vagy minősége elmarad a nyugati verzióktól, még ha a márka és a csomagolás ugyanaz. Az úgynevezett „kettős élelmiszer-minőség” jelenségét több vizsgálat is igazolta.
Például egy 2017-ben készült összehasonlító teszt kimutatta, hogy a Romániában kapható Fanta üdítőital kevesebb gyümölcslevet tartalmazott, mint a nyugati piacon árult változat (mindössze 5 százalék narancslé volt benne, szemben a spanyol verzió 8 százalékával), és bizonyos termékekben gyengébb minőségű összetevőket használtak, de nem feltétlenül alacsonyabb áron. Az ügy odáig fajult, hogy több keleti tagállam közös uniós fellépést sürgetett a „kétsebességes Európa” ezen tünete ellen, a gyártók pedig kénytelenek voltak magyarázkodni. Az EU végül módosította is a fogyasztóvédelmi irányelveit, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősüljön, ha egy cég ugyanazon márkanév alatt jelentősen eltérő minőségű terméket forgalmaz különböző országokban – hacsak ezt objektív okok nem indokolják. Fontos azonban megjegyezni, hogy az uniós élelmiszer-szabályozás elsősorban a biztonságra és a pontos címkézésre koncentrál, a termékek minőségét közvetlenül nem írja le. Így a friss zöldség-gyümölcs esetében is a kategóriák betartatása az egyes tagállamok ellenőrző hatóságain múlik.
Hogy akkor mégis miként kerülhetnek a polcokra az előírásoknak nem megfelelő, fent bemutatott termékek? Paul Anghel szerint hosszú, de érdekes út vezet idáig. Szakértők rámutatnak, hogy a nagy áruházláncok beszerzési gyakorlata és a laza hatósági ellenőrzés egyaránt ludas lehet.
Az is előfordul, hogy a nyugati piacokon már eladhatatlan (méret vagy minőség miatt szelektált) tételeket leakciózva átirányítják Kelet-Európába. A hazai vásárlók árérzékenységére apellálva a kereskedők úgy gondolhatják, a vevők inkább megveszik az olcsóbb, de kisebb/nem tökéletes darabokat is, mintsem hogy drágábban kínált, szebb gyümölcsöt kelljen kifizetniük – főleg, ha nincs összehasonlítási alapjuk.
A Romániában kapható déligyümölcsök íze gyakran elmarad a külföldön forgalmazottétól
Fotó: Pixabay
Nem véletlen, hogy a romániai fogyasztóvédelem is egyre többször vizsgálja a láncok zöldség-gyümölcs kínálatát.
Emiatt a hatóság több üzlet ideiglenes bezárását is kezdeményezte, és a szabálysértő gyakorlat abbahagyását írta elő. Az ANPC akkori közleménye szerint tipikus probléma volt a „leértékelt vagy vegyes kaliberű gyümölcsök forgalmazása a címkén feltüntetettnél alacsonyabb minőségi kategóriában”. Vagyis pontosan az, amiről most a főfogyasztóvédő beszélt a citrusfélék kapcsán.
De a jelenség nemcsak a citrusféléket érinti. Sok vásárló panaszkodik például a Romániában kapható banánok és mangók minőségére is – ezeket is említik a városi legendaként terjedő, a „takarmánygyümölcsről” szóló elmélet példáiként. A legtöbb hazai üzletben csak úgynevezett „no-name” banánt találunk, azaz nem tüntetik fel a termelő márkáját. Ezek íze gyakran jellegtelen, mintha „fű” lenne – szemben a néha felbukkanó Dole vagy Chiquita márkájú banánokkal, amelyek édesebbek, aromásabbak.
A friss zöldségek és gyümölcsök nyári idényében visszatérő kérdés, honnan érdemes megbízható minőségű árut vásárolni. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint olyan helyi termelőket érdemes keresni, akiket ismerünk, és akiknek bízunk a munkájában.
Mi ennek az oka, ha egyszer a banán ugyanaz a gyümölcs mindenhol?
A nagy világmárkák szigorúbb minőségellenőrzést alkalmazhatnak: például csak a megfelelő érettséggel betakarított fürtöket vásárolják fel, gyorsabban és precízebben hűtve szállítják a gyümölcsöt, kontrollált körülmények között érlelik utólag (etilénkezeléssel). Ezzel szemben az olcsó, márkajelzés nélküli banán sokszor a kisebb termelőktől felvásárolt vegyes minőségű tételekből származik, amelyeket olykor túl korán szüretelnek le, hogy bírják a hosszú utat – így aztán hiába sárgulnak be, kemények és ízetlenek maradnak.
Nem véletlen, hogy a világelső Dole cég kifejezetten a minőségre építette romániai kampányát (is): „Minden banán Dole szeretne lenni” – hirdették, utalva arra, hogy a Dole márka etalont kíván teremteni. A vállalat elsőként lépett közvetlenül a román piacra a gyümölcsipari multik közül, és célul tűzte ki, hogy a romániai banánfogyasztás negyedét saját termékeivel fedezze. Ez arra utal, hogy a hazai banánpiacon addig főleg a kétes eredetű importáru volt meghatározó, amit egy erős minőségi márkával kívántak felváltani.
Felmerül a kérdés: ha léteznek jobb ízű gyümölcsfajták és prémium minőségű tételek, miért nem találkozunk ezekkel gyakrabban a romániai boltokban? Vegyük például a narancsot. Európában a legjobb minőségű, legédesebb narancsokat hagyományosan Spanyolországban termelik – Valencia és Andalúzia ültetvényeiről kerülnek ki a lédús navel narancsok és a híres vérnarancsok. Spanyolország az EU legnagyobb narancstermelője és exportőre (utána következik Olaszország és Görögország). Ám a spanyol narancsot jó áron el lehet adni Nyugat-Európában, így a legszebb, legfinomabb tételek jellemzően oda kerülnek.
(valamint közel 10 százalék Németországból, ami valójában a nyugati áruházláncok németországi elosztóközpontjaiból tovább szállított import narancsot jelenti).
A görög narancs alapvetően nem rossz – sőt a hazai piacon megszoktuk az ízét –, de általában valamivel savanykásabb és vékonyabb húsú, mint a dél-spanyol vagy éppen marokkói narancsok. Egyes áruházak időnként kínálnak spanyol narancsot is, de gyakran csak a kisebb (olykor zöldes héjú) darabok jutnak el hozzánk, míg a nagy, édes narancsokat nyugaton értékesítik.
Törökország az egyik fő EU-n kívüli citrusexportőrnek számít, termékei olcsóbbak, viszont sok panasz érkezik velük kapcsolatban: vastagabb héjúak, kevesebb levet adnak, és a növényvédőszer-maradványokkal is akadt gond (2020-ban egy időre be is tiltották a török citrom importját az uniós piacon a megengedettnél magasabb peszticidszint miatt).
A romániai árérzékeny piacon viszont a diszkontláncok inkább a török (vagy néha egyiptomi) citromot kínálják, mivel azzal tudják alacsonyan tartani az árat. A különbség érzékelhető: aki kóstolt már
Fotó: Orbán Orsolya
Végül ejtsünk szót a mangóról, amelyre sok hazai vásárló panaszkodik, mondván: „mintha nem is ugyanaz a gyümölcs lenne, amit külföldön ettem”. A romániai üzletekben kapható mangók zöme nagy, szép pirosas héjú, ám belül gyakran kemény, rostos és alig édeskés. Ennek oka elsősorban a fajta: világszerte a kereskedelemben legelterjedtebb mangó a Tommy Atkins fajta, amely hírhedten gyenge ízű, viszont nagyon strapabíró. Már a nemesítő hazájában, Floridában is leszavazták anno a szakértők a jelentéktelen íze és rostossága miatt, a termelője mégis elterjesztette, mert mutatós, bőtermő és jól szállítható.
Csakhogy ennek a fajtának a zamatvilága nagyon szegényes: enyhén édeskés, alig aromás, nincs meg benne az a jellegzetes trópusi illat és íz, amiért az emberek a mangót szeretik. Cserébe viszont a strapabíró héj és kemény hús miatt a szállítást, raktározást jól bírja, hetekig „szép marad” a polcon. Gyakran extrém korán szüretelik (még éretlenül, mert utóérő gyümölcs), de ha túl korán szedik le, előfordul, hogy soha nem is érnek be rendesen, megmaradnak fanyarul.
Nálunk ellenben – kevés kivétellel – nemigen lehet más fajtát kapni, hacsak valaki külön gourmet importból vagy szezonban repülővel szállított indiai vagy pakisztáni mangót nem szerez be aranyáron. Így aztán a romániai fogyasztók többsége számára a „mangó” egy fura, ízetlen gyümölcsöt jelent, holott a nemzetközi piacokon rengeteg édes, lédús mangófajta létezik.
Paul Anghel éles hangú kirohanása nyomán sokan remélik, hogy a hatóságok szigorúbban fogják venni a friss árura vonatkozó minőségi előírások betartását. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (mint például alacsonyabb osztályú termék első osztályúként forgalmazása) elvileg már most is büntethetők – csak épp élni kellene ezzel a joggal. A tudatosabb vásárlói magatartás is sokat segíthet: ha a vevők visszautasítják a láthatóan selejtes vagy apró gyümölcsöket, a kereskedő kénytelen lesz javítani a kínálaton. A román fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjének szavaival élve: „ne hagyjuk, hogy Románia Európa szemeteskukája legyen, ahol mindent le lehet borítani”. A cél az, hogy ami a címke szerint első osztályt képvisel, az valóban ugyanazt a minőséget jelentse Marosvásárhelytől Madridig.
Nicușor Dan államelnök kihirdette azt a jogszabályt, amely nagy bírságot szab ki azokra a vállalatokra, amelyek nem hajlandók kicserélni a vásárló által az üzletben vagy az online boltban megvásárolt, és minőségileg nem megfelelőnek bizonyuló terméket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!