
Fotó: coca-cola.ro
Kettős mércére gyanakszik az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), miután vizsgálatai során kiderült: eltérő az összetétele a Fanta üdítőital-család termékeinek az Európai Unió tagállamaiban.
2023. január 13., 08:572023. január 13., 08:57
A hatóság csütörtökön este közölte, hogy még öt hónappal ezelőtt jelezte az Európai Bizottság Internal Market Information (Belső Piaci Információ) nevű rendszerében az általa észlelt rendellenességeket, csütörtökön pedig hivatalosan indítványozták, hogy indítsanak a román hatóság koordinálásával a teljes EU-t felölelő vizsgálatot, hogy fényt derítsenek a kettős mérce alkalmazására.
Az ANPC konkrétan azt észlelte, hogy a Fanta Narancs, Fanta Narancs Zéró és a Fanta Citrom nevű üdítőitalok Romániában forgalmazott változataiban lényegesen kevesebb a narancskoncentrátum, mint más tagállamokban.
Emlékeztetett: már 2019-ben jelezte a többi európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi hatóságainak, hogy kettős mércét alkalmaznak bizonyos élelmiszerek esetében, ám akkor egy olyan tanulmányra hivatkoztak az érintettek, amelyek szerint a romániai polgárok nem szeretik annyira a narancsot.
A román hatóság azonban ezt nem fogadja el, ezért folytatja a küzdelmet azért, hogy ne legyen eltérő ugyanazon márkájú élelmiszerek összetétele a tagállamokban.
A román vizsgálat eredménye szerint a Fanta Narancsban három EU-tagállamban 5 százalék alatti a narancskoncentrátum aránya, 13-ban 5 százalékos, 4-ben 6 százalékos, 3-ban 8 százalékos, 2-ben 12 százalékos, 2-ben pedig 20 százalékos.
A Fanta Narancs Zéró esetében Románia azon tíz tagállam egyike, ahol a legalacsonyabb, 3 százalékos az arány, miközben 5 tagállamban 4, 2-ben 7, egyben 8, szintén egyben pedig 12 százalék.
A citromos üdítő esetében a Romániában négy másik országhoz hasonlóan hozzáférhető változatban 3 százalék a citrom aránya, míg egy tagállamban 1, 4-ben 6, egyben pedig 12.
A fogyasztóvédelmi hatóság közölte, amennyiben a vizsgálatok során beigazolódik, hogy a gyártók és a forgalmazók valóban kettős mércét alkalmaznak, akkor éves üzleti forgalmuk 4 százalékát kell bírságként befizetniük – ez Romániában meghaladhatja a 20 millió eurót is.
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
szóljon hozzá!