2012. november 15., 08:582012. november 15., 08:58
„Azért választottuk ezt a helyszínt, mert igen szemléletesen világít rá arra, hogy milyen rosszul működik egy központosított közigazgatással működő állam, ahhoz képest, hogy milyen jól működhetne egy szövetségi, autonóm régiókból álló állam” – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNP képviselőjelöltje. A politikus Bevezetés Románia föderálizációjába címmel megtartott rövid kiselőadásában ismertette a szemmel láthatóan rendkívül elhanyagolt épület történetét.
Elmondta: 1995-ben kezdődött el a kórház építése, 2003-ig készült a jelenleg látható formája, de nem sikerült befejezniük az anyagi források hiánya miatt. Ráadásul időközben háromszor is módosították az egészségügyi törvényt, valamint a regionális sürgősségi kórház műszaki követelményeit előíró jogszabályt. Így történt, hogy az 1992–93-ban tervezett épület már nem felelt meg az új előírásoknak, ha befejezték volna, akkor sem lehetett volna ott kórházat üzemeltetni – részletezte a képviselőjelölt. Kifejtette, a jelenlegi, központosított forráselosztási rendszer nem nyújt semmilyen megoldást a társadalom valós gondjaira a rossz tervezés, rossz kivitelezés miatt.
„Úgy gondoljuk, hogy az ország közigazgatási, gazdasági és pénzügyi átszervezése a föderalizmus elvei alapján jelenti az igazi megoldást, azokra a problémákra, amelyek például az egészségügyben tapasztalhatók” – összegezte a néppárt álláspontját Mátis Jenő. Soós Sándor kolozsvári képviselőjelölt elmesélte: amikor kisfia egyéves volt, és a kötelező oltást be kellett volna neki adni, akkor kiderült, hogy Bukarestből nem utaltak át elég pénzt Kolozsvárra, így nem volt oltóanyag.
„Annak dacára, hogy fizetem az egészségbiztosítást, és az államnak kell állnia a kötelező oltások költségét, külön meg kellett vásárolnom az 150 lejes oltóanyagot. Ez történik, ha minden döntést Bukarestben hoznak meg helyettünk” – mutatott rá Soós Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok