Romanegyed a Pataréten?

Népesedő kolónia

László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónikának elmondta, a Mărăşti negyed Coastei utcájában jelenleg 18 lakásban, illetve a környéken összetákolt bádogházakban 334 személy él, míg Szamosfalván, a Canton utcában hat barakkban 445-en laknak. Mint mondta, a pataréti szeméttelep környékén a romák valóságos falut hoztak létre, a kolozsvári városháza tudomása szerint itt 1000 felnőtt és 850 gyerek él. Összehasonlításképp: 2004-ben még csak száz felnőtt és 160 gyereket számolt a pataréti roma kolónia.

A romák új lakásait a tervek szerint egy holland civil szervezet és környékbeli cégek hozzájárulásával építené fel az önkormányzat. A cégek ugyanis inkább finanszírozzák a lakónegyed felépítését, semmint horribilis összegeket költsenek vagyonvédelemre. László Attila elmondta: a városháza olyan lakónegyedet építene, amelynek lesz közösségi tere, óvodája-iskolája, orvosi rendelője és szociális ebédlője is. A tervek szerint a romákat kétszobás, vízzel és elektromos árammal ellátott lakrészekbe költöztetnék.

„Szó sincs szegregációról”

Kérdésünkre, hogy a kolozsvári városháza nem tart-e attól, hogy a cigányok elköltöztetése miatt az emberjogi szervezetek esetleg szegregációval vádolják meg az önkormányzatot – erre korábban volt már példa Nagyvárad és Csíkszereda esetében is –, László Attila úgy nyilatkozott, az elmúlt időszakban már szembesült hasonló vádakkal. Emlékeztetett: a városháza korábban Szamosfalván akart több mint 150 szükséglakást építeni, akkor épp az ott élők tiltakoztak a leghevesebben a projekt kivitelezése ellen, ezért a beruházás meghiúsult.

„Már elnézést kérek, de az új terv kapcsán egyáltalán nem beszélhetünk szegregációról – reagált kérdésünkre az alpolgármester. – Nem romatelep létrehozásáról van szó, hanem szükséglakások megépítéséről, és nyilván nem csak a romákra gondoltunk, amikor elképzeltük ezt a projektet.” Az elöljáró példaként a Párizs utcai gázrobbanás kárvallottait említette, akiket a városháza hasonló szükséglakással támogatna.

Megfélemlített szamosfalviak 

A romák körülbelül négy éve jelentek meg a város pereme környékén, először illegálisan összetákolt bódékban éltek, majd a városháza előre gyártott, vízvezetékkel és villanyárammal ellátott barakkokat adott nekik. Azóta számos bejelentés érkezett a rendőrségre a környékbeli kolozsváriaktól, legtöbben a romák erőszakos megnyilvánulásaira, lopásokra panaszkodtak. Szemtanúk szerint tegnap egy csoport roma a Házsongárdi temető körül ólálkodott, azzal a szándékkal, hogy beköltöznek a temető szélén található istállóba. A városháza illetékesei jelenleg ellenőrzik a lakossági bejelentés valóságtartalmát.
Korábban több erdélyi önkormányzatnak meggyűlt a baja a romák költöztetése miatt az emberjogi szervezetekkel. Mintegy öt éve, a nagyváradi önkormányzat próbálkozott azzal, hogy kilakoltassa a romákat a belvárosi épületekből, a kezdeményezést azonban a sajtóban megjelent heves bírálatok miatt elvetették.

Négy évvel ezelőtt a Pro Európa Liga a csíkszeredai önkormányzatot panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért egy omlásveszélyes zsögödfürdői ingatlan mintegy 70, roma nemzetiségű lakóját a városi derítőállomás közelébe költöztették. Idén januárban, mint ismeretes, az Amnesty International vette célkeresztbe a csíkszeredai önkormányzatot. Az emberjogi szervezet 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentést tett közzé, amelyben roma családok otthonukból való kilakoltatásáról ír, akiket a dokumentum szerint úgy tettek utcára, hogy nem kínáltak fel más, megfelelő lakást számukra. Az esettanulmányban csíkszeredai romákat szólaltattak meg, akik álnéven mesélnek arról, hogy a helyi önkormányzat értesítés nélkül kilakoltatta őket.