Beleállt. Adrian Cozma (középen) szerint Novák Katalin konfliktust generált Nagykárolyban (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/Adrian Cozma
Adrian Cozma, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője Novák Katalin köztársasági elnököt és az RMDSZ-t teszi felelőssé a nagykárolyi Kölcsey-szobor egy héttel ezelőtti felavatásán tapasztalt incidensekért.
2023. április 19., 16:292023. április 19., 16:29
2023. április 19., 16:352023. április 19., 16:35
A szatmári liberális politikus szűk egy héttel a román nacionalista tüntetők által megzavart ünnepi rendezvény után Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a történtekről. Mint ismeretes, múlt szerdán ellenségesen fogadta mintegy száz román tüntető Novák Katalint Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán. A román trikolórral felszerelkezett tiltakozók kifütyülték a magyar közméltóságot. A tüntetők „Itt Románia van, itt van a mi hazánk”, „Egyvalami örök: Erdély Román föld” feliratú molinókat feszítettek ki.
Ellenségesen fogadta többtucat román tüntető Novák Katalint szerdán Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán.
Amikor Novák Katalin megérkezett a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz, a több száz fős ünneplő magyar tömeg tapssal fogadta, miközben a tiltakozók csoportja „Románia, Románia!” kiáltásba kezdett, illetve azt is hangoztatták, hogy „Éljen, éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld”. Eközben ellensúlyozásképpen a hangszórókból magyar dal szólt, a Tavaszi szél vizet áraszt...
A több városból érkezett tüntetők azt nyilatkozták a helyszínen lévő újságíróknak, zavarja őket, hogy Magyarország államfője nem hivatalosan érkezett Romániába, illetve az is, hogy „túl sok magyar személyiség” kap szobrot Nagykárolyban.
Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán szerdán a partiumi Nagykárolyban.
Köztudott, hogy az ünnepség szándékos megzavarását a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet „vezette le”, nagyrészt más településekről odarendelt szimpatizánsaik segédletével. De a magyarellenesség „babérjaira” magasabb szinteken is pályáznak. Bár az elmúlt időszakban egyre inkább a szélsőségek felé irányuló Adrian Cozma PNL-es parlamenti képviselő helyszíni beszámolók szerint nem vett részt a nagykárolyi hőzöngésen, azért nem maradhatott ki a „buliból”: hat nappal később a Facebookon közölte álláspontját.
„Persze egyes csoportok nem oda illő, helyenként erőszakos megnyilvánulásai csak magukhoz térítenek a zsibbadtságból más radikálisokat, ezúttal magyarokat, mert egyik is, másik is ilyen akciókból és eseményekből táplálkozik. Hogy mit csinálnak és mit kiabálnak az átlagos állampolgárok, románok vagy magyarok, akiknek megvan a saját véleményük, az egy dolog, de egy államfő és egyes román állami hivatalosságok, ezúttal az RMDSZ viselkedése már más tál tészta.
Azok a személyek nem a semmiből, hirtelen jelentek meg. A román belügyminisztérium minden szükséges adattal, információval rendelkezett, és egyértelmű intézkedéseket javasolt bármiféle, akár verbális konfliktus elkerülésére is” – írta bejegyzésében Adrian Cozma. Aki hozzászólásban egy videót is belinkelt, mely az avatóünnepség végén készült, amikor Novák Katalin mosolyogva megpróbált szóba elegyedni a tüntetőkkel, de sokra nem ment velük. A román kormányőrség tagjai az egyre agresszívebb bekiabálások hallatán kinyitották ernyőiket, hogy megvédjék a magyar államfőt az esetleges dobálásoktól, köpködésektől.
A bukaresti alsóházban tevékenykedő, 36 éves szatmári honatya bejegyzésében egyik kedvenc „témáját”, az RMDSZ-t is elővette, amely szerinte „nem kezdő” e téren, és amelynek „biztosan nem felel meg a nyugalom”, hiszen ellenkező esetben meglehet, egyes szavazói már nem lesznek annyira „ösztökélve a voksolásra”.
„A demokratikus pártoknak nem áll érdekükben, hogy ilyen kellemetlen események történjenek, tehát a felelősség máshol keresendő. Mondom ezt azért, hogy megelőzzük a hasonló történéseket, és hogy azt ajánljam a Szatmár megyei RMDSZ-es vezetéssel egyet nem értőknek: menjenek el szavazni” – hangzott a liberális politikus kampányszövege, amelyet sosem lehet elég korán elkezdeni.
Cozma szokásához híven hozzátette, ők más vezetőséget akarnak Szatmárnémeti és a megye élére, de nem azért, mert a mostaniak magyarok, hanem mert „inkompetensek, szabad szemmel látható”. A képviselő a szomszédos, természetesen liberális vezetésű Bihar megyével példálózott, ahol szerinte fél mandátum alatt többet tettek, mint Pataki Csaba szatmári tanácselnök két mandátuma alatt.
Adrian Cozma jól megkomponált bejegyzése végén, az indulatok felkorbácsolása után meggyőződésének adott hangot, hogy hozzá hasonlóan – etnikai hovatartozástól függetlenül – egyetlen szatmári pártvezető sem tűri el és támogatja olyan csoportok megnyilvánulásait, amelyek ellenségeskedést szítanának románok és magyarok között.
Mint ismeretes, Adrian Cozma parlamenti képviselő, a liberálisok Szatmár megyei szervezetének elnöke nemrég azzal jelezte aktuális politikai irányultságát, hogy „leigazolta” pártjába Iulian Câcăut, a szélsőséges, magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) volt megyei vezérét.
Iulian Câcău, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) volt megyei vezérének „leigazolásával” készül a jövő évi választási megmérettetésekre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Szatmárban.
Amint arról beszámoltunk, a Nemzeti Liberális Párt tavaly augusztusban felrúgta az RMDSZ-szel kötött helyi koalíciót: visszahívta vezető beosztású politikusait az RMDSZ által irányított Szatmár megyei és szatmárnémeti önkormányzatból. Adrian Cozma akkor az RMDSZ „hegemóniájával” és az őszinte partneri viszony hiányával magyarázta a döntést. A szélsőséges kijelentésektől sem ódzkodó politikus totalitárius kisiklásokkal vádolta az RMDSZ helyi vezetőit, és azt állította, hogy a szövetséget „Bukarestből és Budapestről is irányítják”.
Cozma egyébként tavaly decemberben az RMDSZ távozását követelte a bukaresti kormányból, mert szerinte a szövetség nem fogalmazott meg köszöntő üzenetet a románoknak a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmából (pedig például Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester megtette). De ez nem új keletű kívánság volt, hiszen tavaly nyáron Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde után is kitessékelte volna a bukaresti kormányból az RMDSZ-t.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás