Román tüntetők szerdán Nagykárolyban
Fotó: Sebastian Olaru/Agerpres
Ellenségesen fogadta többtucat román tüntető Novák Katalint szerdán Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán.
2023. április 12., 18:072023. április 12., 18:07
2023. április 12., 21:492023. április 12., 21:49
Az Agerpres román állami hírügynökség beszámolója szerint a román trikolórral felszerelkezett tiltakozók kifütyülték a magyar közméltóságot.
Amikor Novák Katalin megérkezett a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz, a tiltakozók csoportja „Románia, Románia!” kiáltásba kezdett, illetve azt is hangoztatták, hogy „Éljen, éljen és virágozzon Moldva, Erdély és Havasalföld”. Eközben ellensúlyozásképpen a hangszórókból magyar dal szólt, a Tavaszi szél vizet áraszt...
„Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk” – jelentette ki a köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán. Novák Katalin a polgármesteri hivatal előtti téren emelt, Győrfi Lajos szobrászművész által készített emlékmű átadásán hangsúlyozta, Kölcsey arra figyelmezteti a magyarokat, hogy egyszerre kell gyarapítaniuk a holnapot, vigyázni a mát és őrizniük a tegnapot. „Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket: nem hagyjuk, ne hagyjuk, a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk” – fogalmazott beszédében az államfő.
Mi, magyarok határon innen és túl, egymásra mindenkor számíthatunk – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök Kölcsey Ferenc szobrának avatásán szerdán a partiumi Nagykárolyban.
Amint arról beszámoltunk, tiltakozó akciót harangozott be szerdára Nagykárolyban a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet abból az alkalomból, hogy Novák Katalin köztársasági elnök részvételével Kölcsey-szobrot avattak a partiumi városban.
Fotó: Sebastian Olaru/Agerpres
Mihai Târnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja szervezet vezetője, az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalásában, betonkeresztekkel történt „teleplántálásában” oroszlánrészt vállalt brassói aktivista közösségi oldalán harangozta be, hogy a Szatmár megyei városba utazik a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából. A vadnacionalista mozgalmár több posztot is szentelt Novák Katalin látogatásának, amelyekben azzal vádolja a magyar államfőt, hogy Kölcsey szobrának felavatásával „megsérti a románokat”.
„Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival” – olvasható Mihail Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben.
Novák Katalin államfő, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes és Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere leleplezi a Himnusz költőjéről mintázott ülő szobrot
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kért „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazott a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője.
Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihail Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Egyvalami örök: Erdély román föld”.
Tiltakozó akciót harangozott be szerdára Nagykárolyban a Nemzet Útja (Calea neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet abból az alkalomból, hogy Novák Katalin köztársasági elnök részvételével Kölcsey-szobrot avatnak a partiumi városban.
A molinó Nagykárolyban is látható volt, ahol ezúttal többtucat „nemzetféltő” is csatlakozott Târnoveanuhoz, hogy megzavarják Novák Katalin köztársasági elnök látogatását, illetve az ünnepélyes szoboravatást.
Novák Katalin: „a közös jövőnkért és a közös múltunkért is ki kell állnunk”
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Mint arról beszámoltunk, a Nagykárolyban felavatott alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.
Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás