Romák „11 parancsolata”

A petícióban többek között kérik, hogy minden magyar tanuljon meg legalább húsz román szót helyesen kiejteni; hogy az apróhirdetések szövegében – ha ingatlan eladásáról van szó – szerepeljen az is, hogy „Figyelem, tűzveszélyes!”; valamint, hogy május 31-ét nyilvánítsák gyásznappá a kegyetlenül meggyilkolt kutyák emlékére. A bukaresti tüntetők szerint a két Hargita megyei településen hozzávetőleg egy hónapon keresztül két-háromszáz fős magyar csoport tartotta rettegésben a romákat, illetve június 4-én Csíkszentmártonban felgyújtották egy roma család házát. Ezt követően a Mediafax hírügynökség értesülései szerint az elmenekült 170 fős roma csoportból mintegy ötvenen nem mertek visszatérni a községbe, mert további atrocitásoktól tartanak. Az asszonyokból, idős emberekből és gyermekekből álló csoport továbbra is erdőkben, hidak alatt él.

Csíkszentmártonban is tüntetnének

Gergely András csíkszentmártoni polgármester két napja már kézhez kapta a Romani Criss romaszervezet kérelmét, amelyben július 30-ára tüntetés engedélyezéséért folyamodtak. „Romániában mindenkinek jogában áll tüntetni, mi is utcára vonulhattunk volna a romák okozta fosztogatások, rablások, engedély nélküli legeltetések miatt” – szögezte le az elöljáró. Mint mondta, még nem döntötte el, engedélyezi-e a tiltakozó akció megtartását, ugyanis úgy véli, hogy a kedélyek szítása helyett jobb lenne megkeresni a békés együttélés lehetőségeit. Kifejtette, nem örül annak, hogy különböző roma szervezetek további viszályt szítanak a községben, szerinte a tüntetésszervezés és „nevetséges 11 pontos petíciók” megfogalmazása helyett a békés együttélés megteremtésén kellene munkálkodni.

Gergely András ugyanakkor cáfolta, hogy Csíkszentmártonban roma család házát gyújtották volna fel a magyarok. „Nem üldözünk senkit” – szögezte le a polgármester, hozzáfűzve, hogy a jelenleg az erdőben tartózkodó romák más évek hasonló időszakában is kinn éltek a hegyekben, ugyanis erdei gyümölcsök begyűjtésével foglalkoznak.

Hasonlóan vélekedik Böjte József csíkszentkirályi alpolgármester is, aki elmondta, hogy a községben mindössze egy pajtát gyújtottak fel, amiben bent égett egy ló, de senki nem öldösött kutyákat. A Protokollum a magyarok 11 parancsolatáról elnevezésű petícióról úgy vélekedett, hogy a romák replikaként fogalmazták meg arra a 11 pontban összefoglalt javaslatra, amelyben a békés együttélés néhány alapvető szabályának betartását kérték a romáktól. Mint mondta, a javaslat megfogalmazásakor ott voltak a Romani Criss képviselői is, és egyetértettek a pontokba foglalt elvárásokkal. „Felfújták az egész ügyet, és nem jó irányba haladnak a dolgok, ha az országos szórású tévécsatornák, illetve a bukaresti napilapok egyoldalúan a Romani Criss képviselője által mondottak alapján alkotnak véleményt a két községben történtekről” – szögezte le Böjte József. Egyébként mindkét elöljáró kifejtette, hogy a községben a Romani Criss képviselői jártak csupán, akikkel megvitatták a történteket, de egyiküket sem kereste meg emberjogi aktivista.

Markó: a kormánynál kellene tüntetni

Markó Béla RMDSZ-elnök a Romani Criss bukaresti tüntetéséről szólva úgy vélte, azt nem a szövetség székháza előtt, hanem a kormány vagy esetleg az illetékes hatóságok épülete előtt kellett volna megszervezniük. „A szervezők nem vették figyelembe, hogy az RMDSZ már nincs kormányon. Ameddig ott volt, foglalkozott más kisebbségek, így a cigányság problémáival is. Ami a két Hargita megyei településen történt, azt az illetékes hatóságoknak kellett volna idejében megfékezniük” – vélekedett a szövetségi elnök.