Romabarát elöljárót keresnek

Egy hollandiai és két erdélyi cigány szervezet versenyt hirdet a hazai polgármesterek körében, melynek célja kideríteni, melyik településen él és tevékenykedik a leginkább romapárti elöljáró. A hollandiai Spolu Alapítvány, a kolozsvári Roma Közösségek Erőforrási Központja (CRCR) és a marosvásárhelyi Ifjú Romák Klubja (CTR) négypontos kérdőívet készül kiküldeni az önkormányzatoknak.

A szervezők március elsejéig többek között arra szeretnének választ kapni, hogy a városi és községi elöljárók eddig milyen tevékenységeket szerveztek a település roma lakosságának, mit tettek és tesznek annak érdekében, hogy javuljon a cigányság helyzete. A versenyre benevező polgármestereknek két nyomós érvet is fel kell sorakoztatniuk, melynek alapján úgy vélik, hogy érdemesek a vetélkedő megnyerésére. Az első helyezett egyébként díjban is részesül: a leginkább romabarát polgármester meghívást kap az európai cigányság április 8-i, cordobai találkozójára.

Nem a szociális támogatás a legfontosabb

Kérdésünkre, hogy a szervezők miként látják egy romabarát polgármester robotképét, Kővári Szabó Roberta, a marosvásárhelyi Ifjú Romák Klubjának vezetője kifejtette: odaadást és együttműködési hajlamot várnak el egy igazán jó elöljárótól. „Nem attól lesz romabarát egy magyar vagy román polgármester, hogy időben kiosztja a szociális támogatást. Ennél sokkal többre van szükség: fogadja el a településen élő cigányságot, mutasson érdeklődést a közösség gondjai iránt, és próbáljon megoldást találni ezekre” – sorolta az elvárásokat Kővári Szabó Roberta. A román kormány mellett a nemzeti kisebbségek gondjainak tanulmányozására létrehozott intézet alelnöke, Hetea Eszter úgy vélte, a román és magyar elöljárók pozitív hozzáállására azért is szükség van, mert a különböző intézményekben dolgozó romák a legtöbb esetben sokkal inkább munkaadójukat, mintsem a saját közösségüket képviselik.

Van, aki esélyes, van, aki nem

A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy azoknak a székelyföldi településeknek az elöljárói, ahol meghatározó roma közösség él, mennyire tartják esélyesnek magukat a kiírt versenyben. Katona Mihály, a sóvidéki Korond polgármestere úgy véli, a településen élő mintegy 1800 cigány legalább 80 százaléka elégedett lehet vele.

„Én a cigányokat is emberszámba veszem. Amikor valaki valamilyen gonddal az önkormányzathoz fordul, nem nézem, hogy az magyar vagy cigány, hanem problémájára megoldást keresek” – fejtette ki az elöljáró. Hozzátette: legutóbb karácsonykor találkozott a helyi roma közösséggel, amikor jelenlétével megtisztelte a baptista gyülekezet ünnepi istentiszteletét. Kollégája, a Brassó megyei Apáca elöljárója, Bölöni Gyula is úgy érzi, elnyerte a helyi cigányság bizalmát.

„Egy olyan községben, amelynek szinte hatvan százalékát a cigányság képezi, senki nem lehet polgármester úgy, hogy semmibe veszi ezt a közösséget” – nyilatkozta. Bölöni továbbá elmondta, hogy 1996-tól, amióta különböző tisztségekben közösségi munkát végez, a romatelepen sikerült kiépíteni a villany, víz- és csatornahálózatot. A tervek szerint még idén nekifognak a telep utcáinak aszfaltozásához. A polgármester külön büszke arra, hogy az utóbbi években sikerült teljesen viszszaállítania az etnikumok közötti békét, a négy évvel ezelőtti konfliktus óta nyugalom honol a községben.

Ezzel szemben Ráduly György, Marosszentanna polgármestere meg van győződve arról, hogy egy ilyen versenyben számára csak az utolsó hely jutna. „Nem vagyok nagy romabarát – látta be lapunknak az RMDSZ-es elöljáró. – Nem is lehetek, amikor Szentannán olyan igényekkel állnak elő, amelyek nem teljesíthetők.

Az itteni romák csak a segélyt követelik, dolgozni nem akarnak érte. Nos, ilyen feneketlen zsákkal én nem rendelkezek”. Ráduly szerint mindez nemcsak a cigányság hibája, hanem az előző községvezetésé is. Mint mondta, az előző elöljáró különböző juttatásokhoz szoktatta a marosszentannai cigányokat, amiért nem kért egyebet, csak a szavazatukat.