
Fotó: Banga Előd Ernő
Az RMDSZ Maros megyei jelöltlistáján kap befutó helyet Biró Zsolt MPP-elnök a Szövetségi Állandó Tanács (SZNT) pénteki ülésén született döntés értelmében. Hargita megye egy szórványképviselőnek fog helyet biztosítani.
2016. szeptember 30., 15:312016. szeptember 30., 15:31
2016. október 02., 16:402016. október 02., 16:40
A SZÁT kolozsvári ülését követő sajtónyilatkozatában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ vezetősége megerősítette a Magyar Polgári Párttal (MPP) 2014-ben kötött, szeptember közepén pedig az idei parlamenti választásokra és a következő törvényhozási ciklusra kiterjesztett együttműködési megállapodást. Kelemen tájékoztatása szerint úgy döntöttek, hogy Biró Zsolt az RMDSZ Maros megyei képviselőjelölt-listájának harmadik, befutónak számító helyét fogja betölteni a december 11-ei megmérettetésen.
A Maros megyei szervezet rangsorolása alapján a képviselőjelölti lista harmadik helyére Császár Károly Zsolt gyulakutai jegyző került, az ő helyét veszi át a polgári párt vezetője. Az RMDSZ elnöke közölte, a megyei szervezet felajánlja Császárnak a marosi szenátusi lista második helyét (ezt jelenleg Jakab István tölti be), amely Kelemen szerint az idei helyhatósági választásokon leadott szavazatszám ismeretében befutónak számít.
Változik ugyanakkor a Hargita megyei jelöltlista is. A SZÁT döntése alapján a képviselőjelöltek rangsorában a 4., befutó helyre kerül a szórványmagyarság képviselője, Benedek Zakariás építkezési vállalkozó, a szövetség Szeben városi szervezetének elnöke. A korábban az udvarhelyszéki területi szervezet által befutó helyre jelölt Birtalan József ugyanakkor az RMDSZ bukaresti képviselőjelölt-listáját vezeti majd. Eredetileg erre a helyre Buday Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt rangsorolták, ő azonban átkerült a fővárosi szenátusi lista élére, ami már nem számít befutónak. A Krónika információi szerint az RMDSZ vezetősége semmiképpen sem támogatta, hogy Buday mandátumhoz jusson.
Lapunk értesülései szerint az RMDSZ állandó tanácsának ülésén kemény viták övezték annak eldöntését, hogy hol kapjon befutó helyet Biró Zsolt. Úgy tudjuk, végül szűkebb körben sikerült konszenzusra jutni, miután Kelemen Hunor külön egyeztetett a két érintett területi szervezet, az udvarhelyszéki és a Maros megyei vezetőivel. Kérdésünkre, miszerint elégedett-e a döntéssel, Verestóy Attila szenátor, az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke a SZÁT üléséről távoztában közölte: a határozattal az RMDSZ kell elégedett legyen. „Végül is Biró Zsolt ott indul, ahol kérte\" – tette hozzá Verestóy.
Az RMDSZ vezetősége azután kényszerült felülbírálni korábbi döntését, hogy az udvarhelyszéki területi szervezetben felháborodást és ellenállást váltott ki, miszerint a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet kapja meg a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján a decemberi parlamenti választásokon. A SZÁT szeptember elején határozott arról, hogy a szövetség Kovászna megyében és Udvarhelyszéken ajánl fel egy-egy bejutó helyet az MPP jelöltjeinek, a polgári alakulat elnöksége pedig ennek nyomán a háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszékire pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte.
Előbb az RMDSZ tizenöt udvarhelyszéki polgármestere beadványban sérelmezte a határozatot, felkérve a szövetség döntéshozóit, hogy változtassák meg azt. A területi szervezet szeptember 22-ei rangsoroló küldöttgyűlésén felszólalók – polgármesterek, helyi RMDSZ-vezetők – már egybehangzóan arra kérték a SZÁT tagjait, bírálják felül korábbi döntésüket. Amellyel egyébként nem értett egyet Verestóy Attila szenátor, területi elnök, a SZÁT tagja sem, aki inkább azt javasolta, hogy az MPP elnöke Maros megyében kapjon bejutó helyet.
Kolozsvári sajtónyilatkozatában egyébként Kelemen Hunor a belső szolidaritás jeleként értékelte, hogy befutó helyet biztosítanak a parlamentben a szórványközösségnek. Az RMDSZ elnöke elmondta, a rendszerváltás óta rendezett választásokon a szórványmagyarság soraiból rendszeresen több mint 50 ezren szavaztak a szövetségre, eközben viszont ezeknek a megyéknek nem volt lehetőségük arra, hogy parlamenti mandátumot szerezzenek.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!