Fotó: Nyárádmente.ro
Nem hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni március 15. megünneplésére a koronkai önkormányzat. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kezdeményezését a Maros megyei nagyközség négy román tanácsosa is támogatta, az RMDSZ-es képviselők közül ellenben öten nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak.
2018. február 21., 14:512018. február 21., 14:51
2018. február 21., 15:052018. február 21., 15:05
Ötszáz lejt szeretett volna elkülöníttetni Maros megye egyik leggazdagabb községének a költségvetéséből Márton Irma, az EMNP koronkai tanácsosa, hogy a jelképes összegből kaláccsal és meleg teával kínálják a március 15. megünneplésére érkezőket. A néppárti tanácsos azok után állt elő javaslatával, miután néhány hónappal ezelőtt a magyar többségű település összes önkormányzati képviselője támogatta a helyi románság kérését, és közpénzt szántak Románia nemzeti ünnepére.
„Döbbenetes, ami Koronkán történt, szinte nem találok szavakat. A román pártok támogatták a javaslatomat, míg azok, akik azt állítják magukról, hogy ők a magyarság igazi képviselői, nemmel szavaztak, vagy jobbik esetben tartózkodtak” – nyilatkozta a Krónikának Márton Irma. Mint mondta,
A néppárti képviselőnek meggyőződése, hogy a községháza támogatásával vagy anélkül, mint minden évben, a koronkaiak idén is megünneplik az 1848-49-es magyar forradalom kitörésének napját.
– tette hozzá Márton Irma.
Egymás ünnepének tiszteletben tartását szorgalmazza a koronkai román tanácsosok által összeállított, a március 15-ei megemlékezések közpénzből történő megszervezését célzó határozattervezet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete egy közleményt is kiadott a szavazás eredménye kapcsán. A politikai alakulat ebben köszönetet mond a román nemzetiségű képviselőknek, illetve a szavazók elárulásával vádolja az RMDSZ-t.
László György, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnöke szerdán nyílt levélben fordult Péter Ferenchez, az RMDSZ Maros megyei elnökéhez, amelyben közölte, az RMDSZ helyi és megyei szervezete magyarázattal és bocsánatkéréssel tartozik a kialakult helyzet miatt.
„Továbbá arra is kíváncsiak vagyunk, milyen megfontolásból igyekeznek ellehetetleníteni az RMDSZ helyi tanácsosai a március 15-ei ünnepséget, miközben
– áll a nyílt levélben.
László György szerint ugyanakkor „mégsem csodálkozhatunk”: „Jól emlékszünk még arra az esetre, amikor koronkai tanácsosaik a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló kezdeményezést szavazták le – joggal kiváltva a helyi és erdélyi közvélemény felháborodását. Akkor abban reménykedtünk, egyszeri esetről van szó, a legutóbbi történések azonban bebizonyították: koronkai tanácsosaik következetesen szavaznak a helyi magyar közösség ellen.”
„Hasson oda, hogy az RMDSZ helyi tanácsosai felülemelkedjenek a pártpolitikai csatározásokon, s ne engedje, hogy egy teljes magyar közösség és nemzeti ünnepünk méltósága szenvedje el néhány helyi képviselőjük szűklátókörűségét!” – írja nyílt levelében László György.
Meglepte a szövetség elutasító magatartása a román pártok tanácsosait is.
– értékelt lapunknak Daniel Cheşa, a Nemzeti Liberális Párt tagja. – Mi betartottuk a szavunkat, hiszen a tavaly azt ígértük a magyar kollégáknak, hogy ha ők hajlandók támogatni a mi határozattervezetünket, és pénzt különítünk el december elsejére, mi is megszavazunk egy azonos összeget a márciusi forradalom napjára”.
Cheşa azon négy önkormányzati képviselő között volt, aki beterjesztőként kézjegyével látta el a határozattervezetet. Szerinte jelzésértékű lett volna a koronkai példa, hiszen huszonhárom évvel ezelőtt, 1995 februárjában írták alá az Európa Tanácsban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt. A Strasbourgban született dokumentum szerint a nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik.
Az RMDSZ helyi politikusai jobbára nem létező törvénycikkelyekre hivatkozva utasították el az ellenzéki kezdeményezést.
Meg szerettük volna ismerni Takács Szabolcs RMDSZ-es polgármester álláspontját is, az elöljáró azonban nem kívánt szóba állni lapcsaládunkkal. A tanácsülésen külön kitért erre is: a plénum előtt eldicsekedte, hogy azért nem volt hajlandó válaszolni az ismételt telefonhívásokra, mert nem akar semmiféle diverzióba keveredni.
a 2001/215-es helyhatósági törvény, valamint a 2006/273-as helyi közpénzügyi törvény arról rendelkezik, hogy azokon a településeken, melyeken a kisebbségek számottevő arányban élnek, a helyi önkormányzat a nemzeti identitás ápolását szolgáló ünnepeket szervezhet, és azokat a helyi költségvetésből finanszírozhatják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1930-as évek elején hagyományos székely népi motívumokkal díszített, élénk virág- és madármintás, jellegzetes kék színű bútorokat adományoztak a marosvásárhelyi Vártemplomnak a város, a gyülekezet neves személyiségei.
A Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal korszerűsítési munkálatai gyors ütemben haladnak, és a 67 kilométer hosszú Kolozsvár–Kissebes szakaszon már közlekednek munkavonatok – számolt be a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Látogatottsági adatok
6 hozzászólás