Riogatás az 5G-vel az álhírek és kattintásvadászat között

A nemzetközi tudományos szakvélemények cáfolják mindezt, nyugtatva, hogy az 5G kapcsán semmilyen egészségkárosító hatástól nem kell tartani. Közben a hálózat kiépítése sokkal gyorsabb ütemben történt, mint korábban a 4G terjeszkedése, bár a világjárvány ezt is megfékezte.

Tavaly áprilisban Dél-Korea lett az első ország a világon, ahol elérhetővé vált az 5G hálózat átlagfelhasználók számára, jelenleg világszerte 59 millió felhasználója van, ez a szám a becslések szerint az év végére eléri a 91 milliót. Romániában az Országos Hírközlési Hatóság (ANCOM) 2019 végére ígérte, hogy kiírja a versenytárgyalást a hálózat kiépítésére, majd ez elakadt, és most már az idei év végére valószínűsítik, hogy megtörténhet. Szakértőket arról kérdeztünk, mit jelent valójában az 5G, miként terjednek, kapcsolódnak a különböző álhírek, összeesküvés-elméletek, riogatások.

Jobb minőségű internet

Az 5. generációs, vezeték nélküli hálózat a hétköznapi felhasználó számára azt jelenti, hogy nagyobb lefedettséget biztosít a széles sávú mobilos hálózatoknak, nagyobb adatátviteli sebességet lehet elérni, az új technológia az internethasználatra és „a dolgok internetjére” (Internet of Things – IoT) is hatással lesz – mondta el megkeresésünkre Csenteri András Levente.

A Magyar Telekom romániai leányvállalatának, a Combridge Kft.-nek a vezérigazgatója hangsúlyozta,

Egyértelmű, hogy sűríteni kell a bázisállomásokat, és azok teljesítményét is növelni kell a jobb minőségű szolgáltatás érdekében. Hozzátette, a fejlesztést az eszközgyártók, de a kereslet is hajtja, hiszen megnövekedett az igény arra, hogy a mobiltelefonon nemcsak a vezetékes hálózat, a wi-fi közelében, hanem bárhol megfelelő minőségben tudjuk használni az internetet. Ezt az igényt és a fejlesztést pénzzé lehet konvertálni, hiszen a jobb minőségért, a megnövekedett adatforgalomért többet fizetünk.

szögezte le Csenteri András Levente. „Nem jelent meg olyan komoly, hitelt érdemlő tudományos aggály, amely szükségessé tenné, hogy ezzel komolyan kell foglalkozni” – mondta a vezérigazgató. Hangsúlyozta, kérdőjelek minden technológiai váltás kapcsán felmerülnek, de ha lenne is az egészségre káros hatása, azt csak évek múltán lehet úgy számszerűsíteni, hogy tényleg bizonyítható legyen. Ha rögtön jelentkeznének hatásai az egészségre, azt a globalizált információáramlásban nem lehetne elhallgatni.

Arra a felvetésünkre, hogy a „dolgok internetje” még több adatot szolgáltat a felhasználóról, kifejtette, éppen ezért kell fokozottabban odafigyelni, hogy mit engedélyezünk az internetezés során. Tehát az 5G elterjedésével leginkább adatbiztonsági kockázatok jelennek meg, mivel egyre több alkalmazást használunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy rutinszerűen engedélyezzük a hozzáférést az adatainkhoz.

– mondta Csenteri András Levente.

Félelem az ismeretlentől

Az ismeretlentől való félelem áll az 5G hálózattal való riogatás hátterében is – szögezte le lapunknak Kádár Magor kommunikációs szakértő, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Minden olyan hír, tudományos, technikai fejlesztés, amit még nem értünk, amiről nincs elég információnk, teret ad a feltételezéseknek, ezek pedig jó táptalajt jelentenek a riogatásnak, a megfélemlítésnek, amit az összeesküvés-elméletek gyártói kihasználnak.

– részletezte a kommunikációs szakértő.

Hangsúlyozta, az 5G technológiai fejlesztés egy folyamat, néhány év alatt jutott el arra a szintre, hogy most már alkalmazható, erre rátevődött a világjárvány, és nem ez az első eset, hogy két egymástól független folyamatot elkezdenek együtt említeni. „A járvány sajátossága, hogy mivel sokkal több időt töltünk otthon, nagyságrendekkel lényegesen több figyelmet fordítunk a közösségi médiára, több tartalmat fogyasztunk. Erre rátevődik a fenyegetettség érzése, a feszültség, egy ilyen stresszes helyzetet meglovagolva jobban érvényesülnek a riogatások, az álhírek” – mutatott rá Kádár Magor.

Egyik vezető romániai bank, a román titkosszolgálat és a legnagyobb hazai víruskereső program fejlesztői is figyelmeztetettek arra az elmúlt időszakban, hogy egyes, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, hatásvadász címmel érkező hírekre kattintva fennáll a veszélye, hogy ellopják a bankkártyák adatait. Kádár Magor szerint ugyanakkor a politikai vagy gazdasági haszon növelésére is alkalmasak az álhírek, a riogatások. Például az 5G-ellenes tartalmak hátterében állhat egy másik technológiával rendelkező cég, mely a saját piaci helyzetét vagy versenyelőnyét próbálja így biztosítani.

Megosztó közösségi médiás viselkedés

A közösségi médiás viselkedésünk sokkal megosztóbb, mint bármilyen más eddigi rendszer vagy vonatkozás – mutatott rá Kádár Magor. Hozzátette, a különböző politikai nézetek nem okoztak ekkora megosztottságot, hiszen a valós térben lehetett erről racionális vagy impulzív vitákat folytatni, találkozni az ellenvéleménnyel, a másik fél szempontjaival.

Így alakulnak ki a visszhangkamarák, a filterbuborékok, ez igaz az 5G-re is: ha valaki 5G-párti, letiltja a riogatást, az álhíreket terjesztőket, és fordítva. Mindez azt eredményezi, hogy olyan közösségek alakulnak ki, ahol mindenki ugyanazt a véleményt osztja, egymást megerősítik, és minden csoport tagja azt gondolja, csak neki és a közösségének van igaza. Ezek a közösségek eltávolodnak egymástól, nincs átjárás közöttük, egymásnak feszülnek, megindul a gyűlöletkeltés, részletezte a kommunikációs szakértő. Hangsúlyozta, ha ütköztetjük a véleményünket, formálódnak a nézeteink, többet látunk-értünk, és megfontoltabb döntéseket hozunk.

Tudatos hírfogyasztással lehet védekezni

A tudatos hírfogyasztással lehet ezeket a folyamatokat leküzdeni, véli a szakértő. Meglátása szerint káros, hogy a bezártságban sokkal több online médiát fogyasztunk.

Hiteles médiaintézményt kel l választani, ezeknek jogi kötelezettségük van arra nézve, hogy több forrásból ellenőrzött híreket közöljenek megfelelő szakszerűséggel. A tudatosság arról is szól, hogy már a kommunikációs stílusból felismerjük az álhírt, a propagandát, az összeesküvés-elméleteket. Ezekre általában jellemző a riogatás, az erős érzelmi töltet és a „mi és ők”-re történő megosztás. Ha olyan technológiáról olvasunk, amiről korábban soha nem hallottunk, csak a stílusból kiderülhet, hogy gyanús a tartalom, szögezte le Kádár Magor.

Hozzátette, ha van egy alap általános műveltségünk, naprakészen tájékozottak vagyunk, sok hírről már azelőtt el tudjuk dönteni, mekkora hitelt érdemelnek, mielőtt hatna ránk érzelmileg. „Ha valaki összeesküvést sejt a háttérben, amint lát egy ezt megerősítő tartalmat, lecsap rá. Érdemes ilyenkor tartani egy lélegzetvételnyi szünetet, ellenőrizni más forrásokból is az információt” – tanácsolja a kommunikációs szakértő.