Referendumjavaslat Nyárádszeredában

Mindezt annak ellenére, hogy a helyi tanács határozata szerint a kérdéses terület parknak számít, és tilos a rendelkezését megváltoztatni, ráadásul az ortodox egyház nem is folyamodott építkezési engedélyért. „Az értesítésben az 1991-es törvény 50-es paragrafusára hivatkoztunk, amely az ilyen típusú törvénytelenségek elkövetése esetén pénzbírságot ír elő” – tudtuk meg az önkormányzat képviselőjétől. Amint arról tegnap beszámoltunk, a kereszt szilveszter éjszakáján kidőlt, vagy szándékosan döntötték ki, az elkövetők személye ismeretlen.

A megyei rendőr-felügyelőség szóvivője, Livia Popa érdeklődésünkre elmondta: a nyomozás folyamatban van, egyelőre még keresik a tettest vagy a tetteseket. Simon Ferenc viszont úgy véli, a rendőrségnek nem azzal kellene foglalkoznia, hogy kik távolították el a keresztet, hanem azzal, hogy kik állították azt fel a főtéren, törvénytelenül. Véleményével Livia Popát is szembesítettük. „A rendőrség nem kapott bejelentést a nyárádszeredai polgármesteri hivataltól erre vonatkozóan, viszont az ortodox egyház feljelentést tett a kereszt eltávolítása miatt. Mi ennek nyomán indítottunk eljárást. Ha az önkormányzat is hozzánk fordult volna, akkor azt is vizsgálnánk, hogy törvényes volt-e a kereszt elhelyezése. De azt hiszem, ez nem ránk tartozik, ezzel más hatóságnak kell foglalkoznia” – magyarázta a megyei rendőrség sajtóreferense.

Időközben Csíki Sándor városi tanácsos, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének az elnöke hétfőn határozattervezetet nyújtott be a nyárászeredai önkormányzathoz, melyben referendum kiírását szorgalmazza. Érdeklődésünkre elmondta: a helyi jellegű népszavazás célja a Maros megyei település főterén található zöldövezet jelenlegi állapotának megőrzése lenne. „Sokgyermekes apaként felelősséget érzek azért, hogy városunk békéjét semmi ne zavarja meg, ezért tettem a javaslatot – nyilatkozta a Krónikának Csíki. – Most már a tanácsosi testületen múlik az, hogy megszavazza a kezdeményezésemet. Úgy gondolom, a népszavazást március 15-én lenne időszerű megszervezni.”

A 97 százalékban magyarok lakta város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. A lakosok egy csoportja nyílt levelet intézett a helyi és megyei önkormányzathoz, illetve a Maros megyei parlamenti képviselőkhöz és szenátorokhoz, amelyben kérik, akadályozzák meg a templomépítést. A tiltakozók a helyi tanács határozatára hivatkoznak, amely szerint a terület – amelyre a görögkeleti hajlékot tervezték – a város parkja, így nem szabad megváltoztatni a rendeltetését. A kisvárosban mindössze tíz ortodox család él, őket az andrásfalvi fatemplom és egy kápolna szolgálja ki.