2013. március 21., 07:402013. március 21., 07:40
„A tanügyben dolgozók nyugodtak lehetnek, mert számukra biztosított az idei bérkeret. Az önkormányzati finanszírozású munkaközösségek – például a városháza, a színház, a múzeum, a kertészet, a szociális ellátórendszer – számára viszont a jelenlegi helyzet szerint az év utolsó hónapjaiban nem marad pénz fizetésekre” – tért a lényegre az elöljáró.
Rámutatott, a pénzügyminisztérium Csíkszereda számára a szükségesnél 2,5 millió lejjel kevesebb összeget osztott vissza az állami költségvetésből bérkeretre.
Ráduly Róbert Kálmán rámutatott, a 39 millió lejes csíkszeredai bérkeretből a tanügyi alkalmazottak fizetése 32,8 millió lejt emészt fel, a megmaradt összegből pedig képtelenség finanszírozni az önkormányzat által működtetett intézmények alkalmazottainak fizetését. „Abban reménykedünk, hogy a minisztériumban a következő másfél héten kiigazítják a bérkeretünket. De az talány, hogy Bukarestben lesz-e valaki, aki az érdekeinket képviselni tudja” – fogalmazott a polgármester, aki hozzátette, pénze ugyan lenne az önkormányzatnak az említett bérek kifizetésére, de a vonatkozó jogszabályok értelmében csak a pénzügyminisztérium szabhatja meg az önkormányzatok bérlimitjét. Az elöljáró elmondta továbbá, a kialakult helyzetet jelezték a Hargita megyei prefektúrának és a megyei pénzügyi hivatalnak is. A polgármester ugyanakkor azt sem érti, hogy „miért az önkormányzatokon kell folyamatosan elverni a port”.
„A gazdasági válság következtében meghirdetett országos szintű leépítések alkalmával – melynek keretében legalább 200 ezer állami alkalmazott került az utcára – 150 ezer munkavállalót az önkormányzatoktól bocsátottak el. Ez rendkívül cinikus hozzáállás volt” – mutatott rá. Csíkszeredának egyébként továbbra sincs elfogadott költségvetése. Ezt a tervek szerint azt követően tárgyalnák – és szavaznák meg –, miután a pénzügyminisztérium korrigálja a város számára megszabott bérkeretet.
Kozán István
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.