Prioritás a Duna-stratégia

A tárcavezető a román–magyar vegyes környezetvédelmi bizottság nyolcadik ülésén vett részt a bihari megyeszékhelyen, ennek jegyzőkönyvét pedig tegnap írta alá magyarországi társminiszterével, dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési tárcavezetővel. Borbély László példaértékűnek nevezte a magyar és a román környezetvédelmi tárcák együttműködését. A tegnap aláírt jegyzőkönyv legfontosabb pontjai a következő közös kormányülés napirendjén is megjelennek majd, a miniszter pedig azt szeretné, ha erre még az év első felében sor kerülhetne. Az RMDSZ-es tárcavezető úgy értékelte, nemcsak elviekben, hanem a gyakorlatban is nagyon jól működött együtt a két ország, hiszen mindkettő igen nehéz évet zárt, de mind az áradások, belvizek alkalmával, mind a kolontári ökológiai katasztrófa után hathatós segítséget nyújtottak egymásnak. Románia például több százezer homokzsákot, illetve védőmaszkot bocsátott a vörösiszappal elöntött települések lakóinak és a kárelhárítóknak a rendelkezésére. Eredménynek tartja, hogy a katasztrófát követően sikerült a romániai közvéleményt megnyugtatni afelől, hogy az iszapömlés nincs szennyező hatással a határ innenső oldalán.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi vegyes bizottságot nevezte a magyar–román kormányközi együttműködés legfontosabb szereplőjének. A bizottság 2000 óta működik, azóta rendszeresen ülésezik, és, mint a tárcavezető fogalmazott, mindig akad olyan aktuális probléma, amit meg kell beszélniük a feleknek, mint például a katasztrófamegelőzés vagy az uniós források minél jobb felhasználása. Utóbbival kapcsolatban egyébként Borbély László elégedetlenségének adott hangot. Kijelentette, európai szinten a legtöbb nagy környezetvédelmi pályázat Romániában született és lett nyertes, a forrásfelhasználás azonban még igen hiányos: a leszerződött 3,7 milliárd euróból még csak 100 milliót sikerült felhasználni.

Iszaptározókat zárnak be

A tegnap aláírt jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a szaktárca idén 170 millió eurót különített el uniós forrásokból, valamint a Környezetvédelmi Alapból a szennyezésnek kitett területek megtisztítására – mondta el Borbély László. Mint fogalmazott, a kolontári iszapömlés, illetve a korábbi tiszai ciánszennyezés miatt a közvélemény egyre inkább figyel erre. Idén a meddőhányók bezárására is jut majd pénz, ígérte. Mint arról beszámoltunk, Nagyvárad szomszédságában a kolontárihoz hasonló két vörösiszap-tározó található, amelyek bár közvetlen veszélyt nem jelentenek a környezetre, hiszen évek óta nem működnek, nem maradhatnak parlagon. Borbély délután a környezetvédelemmel foglalkozó megyei intézmények vezetőit hívta meghallgatásra a kormánybiztosi hivatal épületébe, és a megyei környezetvédelmi ügynökség jelen lévő ügyvezetőjét fel is szólította: mielőbb tegyen lépéseket a meddőhányók felszámolásáért.

A romániai és a magyarországi miniszter megtekintette a Sebes-Körös belvárosi partszakaszán folyó munkálatokat is. Mint ismeretes, a Körösök Vízügyi Igazgatósága, illetve a helyi önkormányzat tavaly óta közösen kezeli a városon belüli szakaszt, és nemrég egy vízparti sétány kialakítását is befejezték – ez mindkét tárcavezető tetszését elnyerte. Hasonló sétányt hoznak létre a Continental Szálló melletti Baross híd és a Szent László tér közötti szakaszon is, mégpedig az ígéret szerint anélkül, hogy a vízi és vízparti élővilágban kárt tennének. A beruházást 2,5 millió lejjel támogatja a Környezetvédelmi Alap.

Megújulhat a hőerőmű

A Nagyváradon több mint egy hete történt légszennyezéssel kapcsolatban Borbély László lapunknak elmondta: tudomása szerint a köd és a szélcsend miatt nem távozott a város hőerőművéből kibocsátott füst a légtérből, ezért lephette be vastag fekete hamuréteg a havat. Arra nem tudott választ adni, hogy addig, amíg 2013-ban a hőerőmű át nem áll környezetbarát technológiára, mit lehet tenni a további hasonló esetek elkerülése érdekében, de azt bejelentette: Várad erőműve egyike lesz az elsőknek, amelynek korszerűsítésére heteken belül aláírhatják a szerződést az Európai Unióval.