2013. március 12., 07:482013. március 12., 07:48
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a két Hargita megyei oktatási intézmény épületét nemrég újították fel, és – műemlék épületekről lévén szó – azok homlokzatát eredeti állapotban állították helyre. Dan Tănasă az így „előkerült” két magyar címert kifogásolta.
Válaszlevelében a prefektus kiemeli: felkérte az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják meg az említett címereket. Mint kiderült, a Márton Áron és Segítő Mária Gimnáziumoknak otthont adó épület felújításakor (2009 és 2012 között) ismét láthatóvá vált a három korabeli címer, oldalt Csíkszereda és Csík vármegye, középen pedig a magyar állam címere. A címerek már az iskola építésekor felkerültek, a két oldalsó pedig azóta sem volt befalazva. „Felújításkor szakvélemény nélkül távolították el a magyar címerről a vakolatot, ezért az épületet kezelő csíkszeredai polgármesteri hivatalra a Hargita megyei művelődési felügyelőség 4000 lejes pénzbírságot rótt ki. Utólag a polgármesteri hivatal a területi műemlékvédelmi hivataltól megszerezte a szükséges engedélyeket a féldombormű eredeti állapotban történő visszahelyezéséhez” – fogalmazott a prefektus, majd zárásként hozzátette: „a műemlékvédelmi épületek felújításakor engedélyezett, sőt kötelező az eredeti állapot visszaállítása.”
Hasonló a helyzet a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium esetében is. A magyar koronás címer rendbetételére a területi műemlékvédelmi hivataltól előzetesen itt is beszerezték a szükséges engedélyeket. A prefektus ezzel kapcsolatosan is úgy véli, hogy az építők megfelelően jártak el, ugyanis műemlék épületről lévén szó, az iskolán úgy végeztek javítási munkálatokat, hogy annak megmaradt az eredeti állapota.
Kozán István
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok