
Potápi Árpád: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik
Fotó: Beliczay László
Nemzetpolitikai szempontból a 2010-es évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
2019. július 24., 13:102019. július 24., 13:10
2019. július 24., 14:012019. július 24., 14:01
Az államtitkár szerint a Tusványosként ismertté vált táborban az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.
Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd a 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, 2014-től pedig a nemzetpolitika a szülőföldön boldogulás irányába fordult.
2018-2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek, és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti – magyarázta Potápi Árpád János. A politikus rámutatott:
„Számunkra legalább annyira fontos a magyar nemzet megerősödésén túl, hogy erős román nemzetről, erős szlovák nemzetről, erős szerb, horvát, cseh és lengyel nemzetről is tudjunk beszélni” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: harminc éves a szabadság iránt elkötelezett emberek összefogásán alapuló rendszerváltozás, a magyar nemzetpolitika, az utóbbi években „termőre fordult” közép-európai építkezés, és Európa újraegyesítésének folyamata.
Úgy értékelte:
Közép-Európa képes ma már közösen fellépni azzal a föderalizmusnak nevezett „agresszív utópizmussal” szemben, amelyet Európa-szerte hirdetnek és amelynek a célja a nemzeti identitások „ledarálása”, a nemzeti szuverenitások feloldása, és Európa keresztény gyökereinek az aláásása – állapította meg a külügyi bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar kormány elkötelezett Európa újraegyesülése mellett, de a nemzetek Európájában gondolkodik.
A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román-magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette.
A megnyitón elhangzott: Tusványoson 28 rendezvénysátorban mintegy 400 előadás, vitafórum és pódiumbeszélgetés várja a közösségük jövőjéért tenni akaró résztvevőket.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
szóljon hozzá!