Az igazgató a Krónika kérdésére elmondta, mintegy két hete egy daru és hét alkalmazottjuk reggeltől késő délutánig a jobbágyfalvi gátnál pillepalackokra halászik. „Eddig mintegy hússzor fordult a 16 tonnás kamion, annyi szemét, főként műanyag palack gyűlt össze. Bár még folytatódik az akció, az idei helyzetet nem tartom annyira vészesnek, tavaly kétszer ennyit halásztunk ki” – ismertette az adatokat az igazgató. Hozzátette, a gyűjtőtó tisztítása nem az ő feladatuk, de a „vízikukázással” foglalkozó munkások bérezését mégis az igazgatóság vállalta fel. A szemetet a Nyárád hozza, a folyót a környék lakói „táplálják”. Dávid szerint sajnálatos és egyben szégyenletes a felső-nyárádmenti magyar falvak lakosainak a hozzáállása. Bár az önkormányzatok többsége gondoskodott a háztartási szemét begyűjtéséről és elhordásáról, még mindig nagyon sok portán bevett szokás a hulladékot a kert végébe, a patak vagy folyó partjára hordani, és mikor ezek megáradnak, a szemét a vízbe kerül. „Nagyon sokan egyenesen belehajítják a szemetet a patakba vagy folyóba” – tette hozzá az igazgató.
Felvetésünkre, miért nem bírságolják meg az érintett települések önkormányzatait, Dávid Csaba úgy vélte, ezzel nem oldanák meg a helyzetet. Megítélésében sokkal fontosabb lenne szép szóval megnevelni a lakosságot, mintsem tetemes bírságokat sózni az önkormányzatok nyakába. „Figyelmeztetni szoktuk a kihágókat, akik általában értenek a szép szóból” – mondta az igazgató, ugyanakkor egy korábbi tapasztalatát mesélte el. Tavaly megrovásban részesítették a nyárádremetei polgármesteri hivatalt a falu szélén törvénytelenül létrehozott szemétdomb miatt. Az intés hatására az illetékesek egy héten belül felszámolták azt, de kis idő múlva ismeretlen tettesek ugyanoda hordták a szemetet. „Nem a polgármesterekkel van gond, hanem azokkal, akik az éj leple alatt szekérnyi szemetet hordanak a falvak végébe, a vizek partjára” – mutatott rá Dávid.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.