Pengeváltások az SZKT vasárnapi ülésén

Markó Béla szövetségi elnök fontosnak tartotta a számadatok tükrében is kielemezni a parlamenti választások eredményeit. Mint emlékeztetett, a tavalyi európai parlamenti választásokon az RMDSZ 282 929 szavazatot kapott, míg Tőkés László 176 533-at; a kettő összege 459 462 – mutatott rá az elnök. Most az RMDSZ 440 449 szavazatot gyűjtött. „Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. A tavalyi ősz a megosztottságé volt, az idei a szolidaritásé. A parlamenti választásokat megnyertük” – ítélkezett a szövetségi vezető.

Mégis akadtak, akik arra figyelmeztették az RMDSZ vezetőkarát, hogy a Kovászna megyei gyenge részvétel nem feltétlenül csak a pillanatnyi és a helyi vezetőknek tudható be. A románsággal elképzelt paktum megkötéséről beszélő Markó felvetésére reagálva, Demeter János háromszéki képviselő egy ennél is égetőbb gondra hívta fel a figyelmet. „A szavazótáborából négyévente veszítő RMDSZ-nek első sorban az erdélyi magyarsággal kellene paktumot kötnie” – állapította meg Demeter János, miután Markó a románsággal elképzelt paktum megvalósításáról beszélt.

Tőkést bírálta Markó

December 21. lévén a szövetségi elnök előbb a forradalomról és a hősökről szólt, de a lángot fellobbantó szikrának számító Tőkés László egykori temesvári lelkész nevét már csak a Politika és érdekvédelem címet viselő vitairat felolvasásában említette. Markó Béla azért bírálta „egyik püspökünket”, mert az „palástját hol felöltve, hol levetve, hol prédikálva, hol szitkozódva, de folyamatosan az RMDSZ ellen kampányolt”. Az elnök szerint Tőkés László most sem veszi észre, hogy „a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntené”, amikor a szövetség vezetőivel szemben már a Szociáldemokrata Pártot is ,,bölcsnek” mondja. Markó megítélésében Tőkés az a politikus, akinek mindegy, hogy igaz-e vagy nem, amit mond, mindegy, hogy egymásba gabalyodnak a mondatai, amikor arról beszél, hogy az RMDSZ túlnyerte magát. „A fő az, hogy üssön rajtunk. De szenvedélyes RMDSZ-gyűlöletével lassan magára marad, és már azt sem fogják meghallgatni az emberek, amiben igaza van” – jósolta meg az egykori tiszteletbeli elnök sorsát Markó Béla.

A felszólalók nem álltak be a sorba

A vitaindítóhoz hozzászóló SZKT-tagok többsége helyeselte Markó Bélának a hogyan továbbra vonatkozó megállapításait, azonban korábbi RMDSZ-nagygyűlésekhez viszonyítva, nem vette feltétlenül górcső alá Tőkést és az ellenzéket. Csupán Olosz Gergely fogalmazott úgy, hogy a Kovászna megyei gyenge eredmények elsősorban a Magyar Polgári Párt által támogatott független jelölteknek, másodsorban pedig „egy bizonyos sajtóorgánumnak” köszönhetők, mely szerinte arra buzdította a magyarságot, hogy ne menjen el szavazni. Olosz, aki a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszékre célzott, csak harmadik okként említette az RMDSZ gyengeségét. Jóval kritikusabbnak bizonyult a szintén háromszéki Demeter János, aki arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy a számadatok egyébről is tanúskodnak. „Nem csak azt kell figyelembe venni, hogy valamivel kevesebben mentek el szavazni, mint négy esztendővel ezelőtt, hanem azon is el kellene gondolkodni, hogy minden négy évben veszít szavazótáborából az RMDSZ” – fejtette ki Demeter.

A székelyföldi eredmények kapcsán, anélkül, hogy neveket említett volna, Sógor Csaba azokat a jelölteket bírálta, akik felkérték, hogy vegyen részt a kampányrendezvényükön, de nem vették a fáradtságot, hogy ő maguk is, mint érintettek és érdekeltek megjelenjenek. Ezen túlmenően, állapította meg az EP-képviselő, a Kovászna megyei gyenge eredmények nem csak a pillanatnyi és helyi vezetőknek tudhatók be.

A székelyföldiek gyengülő összefogását és a Kovászna megyeiek hozzáállását különösképpen a Partiumban és a szórványban élő felszólalók bírálták. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke volt az egyike azoknak, akiknek megjegyzései nem arattak osztatlan sikert sem a székelyföldi tömbmagyarság, sem az idősebb nemzedék soraiban. Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezetője nem csak a Kovászna megyeieken verte el a port, hanem a választásokat követő koalíciós tárgyalások szakszerűségét is megkérdőjelezte.

A megújulást sürgetik

A hogyan tovább kérdésre Markó önmaga adta meg a választ: meg kell védeni az eddig megszerezett jogokat, és nem kell engedni szétszedni az eddig összerakottakat. „Ismét nagy a felelősség, ismét nehéz a helyzet, de ahogy mondani szoktuk: ha a helyzet könnyű lenne, más is meg tudná oldani. Ehhez most mi kellünk, ti kelletek, kedves kollégák, a ti erőtök, tapasztalatotok, szolidaritásotok” – fordult az SZKT tagjaihoz Markó, aki szerint a feladat egyértelmű: megerősíteni a szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi jellegét, megtartani az eddig megszerzett jogokat és küzdeni újabbakért, továbbépíteni helyi közösségeket, illetve dolgozni egy másfajta román–magyar partnerségért.

Markó az ellenzék számára is megszabta a helyes irányt. „Vissza a szövetséghez!” – mondta, miután hangsúlyozta, hogy az MPP nem mutatott fel semmiféle alternatívát. Frunda György szerint ugyanakkor nem csak újjáépítésre, hanem megtisztulásra is szükség van az RMDSZ-ben. „Nem jó, ha egy hangon beszélünk” – hangsúlyozta a marosvásárhelyi politikus. Megítélése szerint az sem helyes, sőt demokráciaellenes, ha a szövetség vezetősége tisztségviselőket dorgáljon meg egy-egy, nem a csúcsvezetők szája íze szerint született sajtónyilatkozatért.

Az elégedetlenkedők felé való nyitás szükségszerűségét Eckstein-Kovács Péter is fontosnak tartotta, de a leginkább Katona Ádám domborította ki röpiratával. Az általa vezetett Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform kimondottan a pohár üres oldalára kívánta felhívni a figyelmet. A platform elnöke a tőle megszokott módon politikai nyilatkozatának kinyomtatott változatát nem olvasta fel, hanem kiosztotta a jelenlévők között. „Szerintünk az egyre fokozódó közéleti közöny elsődleges oka, hogy még annyira sem érvényesült a politikai pluralizmus demokratikus alternatívája az idei országgyűlési választásokon, mint eddig, ugyanis nem előzte meg szövetségünk belső választása. Nemzeti közösségünk önbecsülését sérti, hogy akár a kommunista múltban az RKP, most az RMDSZ nem választásra hívta hűséges tagságát, hanem szavazni” – mutatott rá a hiányosságokra Katona Ádám.