
Harmóniára törekednek. A megvalósítás is úgy halad előre, hogy az egyik felújításánál tekintettel tudnak lenni a másikra, így az egységet képez
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Felújított kertben sétálhatnak két év múlva a püspöki palotához ellátogató nagyváradiak, ugyanis a barokk palota tatarozásával párhuzamosan az épületet körülvevő parkot is kicsinosítja a római katolikus egyház. A magnóliafáiról híres hathektáros terület újrarendezését összehangolják a műemlék épület korszerűsítésével.
2018. november 16., 10:492018. november 16., 10:49
2018. november 16., 10:572018. november 16., 10:57
Üdén festett az őszi napsütésben a felújítás alatt álló nagyváradi római katolikus püspöki palota már elkészült homlokzata, mint ahogyan a restaurált díszítőelemek és az új ablakok is messziről kitűntek, amikor az illetékesek csütörtökön körbevezették a sajtó képviselőit az ingatlanban. A műemlék épületben tavaly év vége óta már jelentősen előrehaladtak a munkálatokkal – bár akadtak nehézségek az egyes korabeli elemek beszerzésével, mégis megfelelő ütemben zajlik a tatarozás, az eddigi eredményekkel pedig elégedettek.
„Az igazság az, hogy néha majdnem türelmetlen vagyok, hogy nem látok elég változást, de próbálok megértő is lenni a kivitelezőkkel, a tervezőkkel és a menedzseri csapattal, mert az is nagyon fontos, hogy ne elhamarkodottan cselekedjünk. Fontos, hogy amit menet közben feltárunk, azt megfelelően tudjuk kezelni, megfelelő megoldásokat tudjunk alkalmazni. Éppen ezért hétről hétre összeül a csapat, és kiértékeli az aktuális kérdéseket. Ez egy nagy felfedezés, egy kaland: izgalmas, sok időt és energiát vesz el, de biztos, hogy megéri” – mondta lapunknak Böcskei László. A megyés püspök ezt az alkalmat ragadta meg ahhoz, hogy bejelentse:
Ehhez mintegy 773 ezer eurós támogatást kapnak az Interregio Románia–Magyarország program révén, amely pénzalapjaira a szarvasi arborétummal partnerségben pályáztak.
Emődi Tamás helyi építész tájékoztatása szerint a parkról nem maradtak részletes feljegyzések, de miközben jelenleg inkább angolszász stílusjegyeket hordoz magában, még fellelhetőek a barokkos elemek is a területrendezésben. Ez utóbbit szeretnék hangsúlyozni a kétéves időtartamra tervezett újrarendezés során, ugyanakkor az előzetesen elkészített dendrológiai tanulmány alapján a növényállomány ápolása is fontos szerepet képvisel a projektben.
Megőrzik viszont az amfiteátrumot, amely eseményszervezésre is lehetőséget kínál majd, továbbá újratervezik a sétányokat, hogy az a barokkos komplexum arculatába illeszkedjék.
„Ennek a barokk épületegyüttesnek a felújítása egy nagy csomagot képez. A székesegyházzal kezdtük, és párhuzamosan készítettük elő a püspöki palota felújításának terveit. Természetesen gondoltunk a kertre is, de nem úgy, hogy az része legyen a palota felújítási tervének. Ezért is kerestünk ehhez külön pályázati lehetőséget, és örülök, hogy egy időben tudjuk ezt a két elemet egyensúlyban tartani – ecsetelte lapunknak a püspök. – A megvalósítás is úgy halad előre, hogy az egyik felújításánál tekintettel tudunk lenni a másikra, ami fontos, mert ez egy egységet képez. A székesegyház, a palota és a kert együtt harmóniát kell eredményezzen, és mi erre törekszünk.”
A püspöki palota felújítása kapcsán Emődi Tamás közölte: a fedélszék helyreállításának kétharmada már befejeződött, a déli oldalon pedig már teljesen megerősítették a tetőszerkezetet. Kiemelte, hogy ez nem volt egyszerű feladat, mivel helyenként épp tartógerendákat kellett cserélni az eső okozta károsodás miatt. „Mintha a marokkó játékban az alsó elemet kellene kivenni” – ábrázolta Böcskei. A püspök megjegyezte, annak viszont örül, hogy az épület szerkezete megnyugtatóan stabil állapotban van, a repedéseket korrigálni tudják. Kiemelte: igyekeznek minél több eredeti felületet megmenteni, arra pedig vigyáznak, hogy a jelenleg zajló tatarozás során ne károsítsák a már korábban felújított részeket.
Vigyáznak, hogy a jelenleg zajló tatarozás során ne károsítsák a már korábban felújított részeket
Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A megyés püspök jelezte: amikor végeznek a munkálatokkal, bizonyos szabályok szerint a park és a palota is közösségi célt szolgál majd. Szeretné, ha az épület nem pusztán egy múzeum lenne, hanem olyan kulturális és vallási teret képzel el, amely a múltat beépíti a jelenbe.
– magyarázta Böcskei László.
A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év után el kellett volna költöznie, új székhely hiányában maradt. A tényleges kiköltözés csupán idén zárult le. Az 1762 és 1776 között épült püspöki palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke. A magyar kormány tavaly közel kétmilliárd forintos támogatást szavazott meg a váradi műemlék épület felújítására.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!