Pálinkafőzés a köbön Csíkszéken, még petrezselyemből is

„És akkor elindultam ezen a versenyútvonalon is, hogy próbálkozzak a nevesebb megmérettetéseken, hogy mit tudunk elérni az itthoni, helyi gyümölcsökből, gyümölcsökkel. Sajnos itt, ahol élek, Csíkszereda mellett, nagyon elvadult gyümölcsök, vackor, régi őshonos almák vannak, vadon termő gyümölcsök. A bírók ezeket az ízeket nem is ismerték, egy batul vagy egy jonatán alma jegyei teljesen újak voltak számukra” – magyarázta Bán Péter.

Jonathan alma például Magyarországon is van, 11 fajta, de egyik sem olyan, mint, ami Székelyföldön található. Ez azért is van, mert a térségünkben általában nagyon öregek, akár százévesek a gyümölcsfák, míg a magyarországi gyümölcsösökben általában 20-30 év alatt „kimaxolják” a fákat, és ki is vágják az adott ültetvényt.

Ennek kapcsán elmesélte, hogy egyszer becsempészte saját készítményét egy, a pálinkahibákra koncentráló képzésre, amin részt vett, hogy értékeljék azt.

– idézte fel Bán Péter, hozzátéve, hogy az illető kért is a pálinkából egy üveggel, hogy a magyarországi bírókkal is megismertethesse ezt a sajátos ízvilágot.

korábban írtuk

A jó pálinka nem romlik meg: az erdélyi gyümölcspárlatok forgalmazási gondjairól meséltek érintettek a Krónikának

Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.

Szokatlan alapanyagok, ismerős ízek

A gyümölcsök után következtek a zöldségek. Bán Péter a legkülönfélébb, szokatlan alapanyagokkal kísérletezett. Elmesélte, hogy például egy zellergumóból vagy sárgarépából készült pálinkának megvan a speciális elkészítési módja: a zöldséget meg kell főzni, hogy a benne levő keményítő cukorrá alakuljon, majd azt a cukrot kell beerjeszteni. Következik további erjesztés, és néhány hét után jöhet a kifőzés, hogy végül száz kiló zöldségből legyen egy-másfél liter pálinka.

Az eredmény egy olyan nedű, ami – ahogy Bán Péter mondja – megnyalintásra van, ízlelgetésre, nem azért, hogy egyik poharat a másik után leküldve berúgjon tőle a pálinkafogyasztó. Hozzáteszi, hogy sokan nagyon ódzkodnak, hogy kipróbálják ezeket az újdonságnak számító italokat, de akik egyszer megkóstolják valamelyiket, nagyon érdeklődővé válnak.

amit az is bizonyít, hogy például Hargita megyében csak három cég van, amely ezzel foglalkozik (az egyikben egyébként benne van Bán Péter csendestársként, hogy feljavítsa a termékek minőségét). A nagyobb főzdék egyébként általában egyszerűen berothasztják a gyümölcsöt, amivel Bán Péter szerint nem lehet elérni prémiumminőséget, mert ilyenkor vad baktériumok segítik a folyamatot, és nem kontrolált, mint egy speciális élesztővel segített erjesztésnél.

Szerinte egyébként lassan változás érezhető az iparban: az Érmelléken, Szatmár megyében és Székelyföldön is egyre több képzett, igényes pálinkakészítő tevékenykedik, akik nem a mennyiségre, hanem a minőségre koncentrálnak.

Ki kell törölni a hibás ízeket

Bán Péterhez sokan érkeznek kóstolóra, de ez inkább egy kulináris élmény, nem az „ivászat” a lényege. Hozzáteszi, hogy sokan visznek hozzá pálinkát, hogy véleményezze azt, amitől kicsit mindig tart, hiszen könnyen lehet sértődés a vége.

Székelyföldön mindenkinek van pálinkája, mindenki valamit főzet vagy ő főz, vagy a nagyapjáéknál, vagy a szomszédokban, vagy valahogy meg van oldva. Amikor valaki hozza a saját pálinkáját, akkor kiteszem mellé az én olyan típusú termékemet, így az ember el tudja dönteni, hogy melyiknek kellemes az illata, melyik fogyasztóbarát, nem csíp, nem szúr, melyiket nem kell egyből elnyomtatni valamivel.

– magyarázza.

A kísérletezései során egyébként nem csak sikerei voltak: például egy osztrák termék megkóstolása után eldöntötte, hogy mogyoróból is fog pálinkát készíteni, amihez meg is vett ötven kiló erdei mogyorót, de az első főzet szerinte trágyaszagú és ihatatlan volt, így megvásárolt újabb ötven kiló mogyorót. A harmadik próbálkozás hozta meg a várt eredményt, de az sem lett a kedvence, személy szerint szívesebben iszik egy jó kajszi- vagy vilmoskörte-pálinkát.

„Az a legnagyobb elismerés szerintem, hogy az embernek valami bekattan a fejébe, és onnantól úgymond folyamatosan azon van, hogy kerítsen egy korty murokpálinkát” – vélekedik.

Azt is elmondta, hogy a gyümölcsöt többnyire Magyarországról szerzi be, ugyanis

Ezzel ellentétben a magyarországi gazda akkor szedi le a pálinkának való gyümölcsöt – kézzel –, amikor a főző kéri, hogy az íze, az érettsége olyan legyen, amilyet ő szeretne. Nemrég sütőtökből készített pálinkát, a következő terv a sárgadinnyepálinka, de a határ a csillagos ég.

korábban írtuk

A legjobb szatmári pálinkákat is bekényszerítik a szürkegazdaság árnyékába, literenként húsz lej adót követel az állam

A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.

korábban írtuk

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma

Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.