Kóstoló. A székelyföldi Ákovita pálinkaversenyről is díjjal tért haza a szatmári gazda
Fotó: Veres Nándor
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőző mesternek ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. Az utóbbi tíz esztendőben erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről számos éremmel hazatérő gazda szerint a romániai gyümölcspárlat-készítőket a kormány a szürke- és feketegazdaság szélére sodorta.
2024. január 28., 18:502024. január 28., 18:50
2024. január 28., 19:462024. január 28., 19:46
A szatmári pálinkák hagyományosan jól szerepelnek az erdélyi és a Kárpát-medencei pálinkaversenyeken. Fodor István Szatmár megyei falugazdász szerint a megyéből 10-15 magánfőző vagy bérfőzető gazda méretkezik meg rendszeresen a különböző versenyeken, és még nem fordult elő, hogy valamilyen díjjal ne térjenek haza.
A sárközújlaki gazda a legtöbb erdélyi párlatkészítőtől eltérően nem öndidakta módon sajátította el a pálinkafőzést, hanem fiatalkorában tanult szakmája. Szaklíceum után a Szatmár megyei állami szeszipari vállalat helyi, sárközújlaki üzemében helyezkedett el, majd később a privatizált avasfelsőfalui szeszgyár alkalmazottjaként dolgozott, ahol szintén gabonából készítették a párlatokat. A nagy váltás 2009-ben következett be, amikor a nagyapja el akarta adni a család szárazon álló pálinkafőző üstjét. Unokája eldöntötte, hogy felhagy munkahelyével, és itthon folytatja a párlatkészítést.
Díjazott sárközújlaki pálinkák
Fotó: Makkay József
Fodor István falugazdász kíséretében a sárközújlaki portán vesszük számba a többszörösen díjnyertes pálinkafőző munkáját. A nappaliban az erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről hozott díjak sorakoznak. Vendéglátóm kiteszi az asztalra legkedveltebb pálinkáit. Az elmúlt években szilva, alma, birs, körte és sárgamuskotály törkölypálinkája kapott díjat.
Az utóbbi húsz esztendőben nagyot fejlődött a partiumi és az erdélyi pálinkák minősége, amit a Kárpát-medencei versenyek díjözöne igazol. Egyre több a versenyekre benevezett pálinka, a párlatoknak ádáz versenyhelyzetben kell helytállniuk a bírálóbizottságok előtt. Az erdélyi pálinkák minőségének látványos fejlődésével azonban semmit nem tudnak kezdeni az állami hatóságok. Hornyák Tibor szerint Romániában a pálinkafőzés kényes téma, mert az egész ágazatatot betolták a szürke- és feketegazdaság árnyékába.
Hornyák Tibor pálinkafőző mester 18 éves korától dolgozik a szakmában
Fotó: Makkay József
„Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta egységes elbírálás alá esnek a nagyüzemi gabonaszeszfőzdék és a kisüzemi, házi gyümölcspárlat-készítő üstök. Minden termelő egyformán adózik, ez viszont a kisvállalkozók számára megfizethetetlen.
Ezt a hatalmas adót nem lehet az emberekkel megfizettetni, mert akkor senki nem főzne pálinkát” – magyarázza a szatmári gazda.
A szatmári gazda legértékesebbnek tartott Champion-díját egy muskotály törkölypálinkáért kapta
Fotó: Makkay József
Hosszú évekkel ezelőtt, az uniós csatlakozási tárgyalások során kellett volna keresztülvinni a romániai pálinkafőző gazdák elvárásait, de ez elmaradt. Az ügyben érdekelt minisztériumok azóta sem találnak megoldást a pálinkafőzőket tömörítő érkedvédelmi szervezetek, egyesületek követeléseire.
Hornyák szerint az utóbbi évtizedben több pálinkafőző delegáció is járt Brüsszelben, idehaza pedig törvénytervezet született az ügy rendezésére, de egyelőre nincs előrelépés. Ennek előfeltétele, hogy a román kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal arról, hogy a kisüzemi párlatkészítés más besorolás alá essen, mint a nagyüzemi, így a gazdák kedvezőbb adózásban részesülnének.
Amíg ez megszületik, marad a „mindenki úgy boldogul, ahogyan tud” nevű jól ismert szlogen. Mivel hivatalosan nem lehet forgalmazni, a kiváló minőségű, díjnyertes háztáji, kisüzemi pálinka ismerősök, barátok, rokonok között talál vevőre a kereskedelemben kapható, zárjegyes pálinkák árának harmadáért.
A zentai pálinkaversenyről 2. helyezéssel térhetett haza a szatmári gazda
Fotó: Makkay József
Hornyák Tibor pálinkafőző mester szezonja tavasszal, a földieperrel kezdődik. A korai gyümölcsből készülő cefre érlelése minimális, 7-10 napos időszakot igényel. A földieperből készülő párlat hozama azonban a fele a jó minőségű alma- vagy szilvacefrének. Időrendi sorrendben következik a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte, alma és birs, attól függően, melyik gyümölcsből milyen a termés.
A szakember szerint ötven fok fölött eltűnik, vagy alig érződik a gyümölcszamat. Az új trendhez való igazodást ma már a bérfőzésre érkezők is elfogadják.
A sárközújlaki pálinkafőző üstökben készülnek a megye legjobb pálinkái
Fotó: Hornyák Tibor
Vendéglátóm szerint míg a kommunizmus évtizedeiben a magas állami vám miatt jó teljesítmény volt, ha valaki húsz liter pálinkával ment haza, ma ritka, aki száz liter pálinkánál kevesebbet főz. Az emberek összegyűjtik a gyümölcsösök termését, és van, aki több száz kg barackot, körtét vagy lédús almát vásárol, és a cefrét kifőzi, így a család pálinkakészlete több évre elegendő.
A kertészkedéssel, fóliaházi primőrtermesztéssel is foglalkozó Hornyák Tibor számára a párlatkészítés a fő szenvedélye.
Búcsúzóul elmondja: bízik benne, hogy előbb-utóbb az erdélyi kisüzemi párlatkészítés is elnyeri méltó helyét, amivel a gazdák és a román állam is jól járna.
Tisztálás után a vederbe csorog a kész pálinka
Fotó: Hornyák Tibor
A Gyulai Pálinka Manufaktúra Magyarország egyik leghíresebb pálinkafőző műhelye. Kolozsvári bemutatójukon beszélgettünk Fabulya Attila okleveles pálinkabírálóval a magyar gyümölcspárlatok Kárpát-medencei és nemzetközi megítéléséről.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!