Semjén Zsolt (előtérben, jobbra) miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A megkezdett nemzetpolitikai programok folytatásáról beszélt Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt szerdán Budapesten.
2022. május 18., 18:572022. május 18., 18:57
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelölti meghallgatásán kifejtette: 2010 – „a gyurcsányi nemzetrombolás és nemzetárulás” – után az alapoktól tudták felépíteni a nemzetpolitikát. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-i népszavazáson a magyar kormány fejeként a határon túli magyarok ellen kampányolt, és kormányzása idején szétverte a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).
– mutatott rá. A 2010-ben lerakott alapokat azóta „cizellálják”, de azok fixek és beváltak – értékelt. Kiemelte: a magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden magyar nemzetrésze fennmarad. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, szükség van a gazdaságilag és diplomáciailag erős anyaország mellett a külhoni magyarság identitásának megőrzésére. Óvodától az egyetemig ebbe minden beletartozik – mondta, hozzátéve: 2010-ben visszaállították a Máértet, ami nem pusztán tanácskozó fórum, hanem jelentős döntéshozó szerv is. A Máérten a határon túli magyar vezetők döntenek a nemzeti jelentőségű intézményekről – hangsúlyozta. Kiemelte:
Kitért a diaszpóratanács létrehozására is, amely kifejezetten a diaszpóra ügyeivel foglalkozik, képviselői jelen vannak a Máérten is. Támogatásukat célozza a Kőrösi Csoma Sándor Program. A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a külhoni magyar tanulmányi kirándulások megvalósítását célzó Határtalanul! programot, amely elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását is. Ez minden nemzetrésznél olajozottan működik.
Beszámolt a honosítás alakulásáról is, amely a nemzet közjogi egységét jelenti.
A gazdasági támogatásokról kiemelte: ha helyben a magyarság nem tud megélni, akkor magyar szempontból kiürülnek az érintett külhoni területek. Ezért fontos a gazdasági támogatás, ami a külügyi tárca égisze alatt valósulhat meg. Ez a magyar gazdaságnak, a külhoni régióknak, a szomszédos államoknak is jó.
Semjén Zsolt azt mondta: nem mindegy, hogy magyar polgármesterek dolgoznak-e vagy sem, jelen vannak-e az adott ország parlamentjében, illetve kormányában. Kiemelte, hogy a határon túli magyarok 94 százaléka támogatta a kormány munkáját.
A testület végül 6 igen szavazattal egyhangúlag támogatta Semjén Zsolt kinevezését. Az ülés elején koszorút helyeztek el a bizottsági teremben Esterházy János felvidéki magyar mártírpolitikus emléktáblájánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!