Fotó: Gozner Gertrud
Mint mondta, az anyanyelvi oktatásban ötödik osztálytól heti négy magyar nyelv és irodalom óra szerepel a tantervben, ez négy osztály esetén már heti tizenhat órát, egy teljes tanári állást jelent.
„Ezeket az órákat nem lehet átcsoportosítani, így az állásokat sem lehet felszámolni” – hangsúlyozta Keresztély Irma. Elmesélte, a főtanfelügyelők az elmúlt héten egyeztettek a létszámcsökkentésről Oana Badea oktatási államtitkárral, és a találkozón felhívta a figyelmet a Kovászna, Hargita és Maros megyei különleges helyzetre, majd átiratban is kérte a szaktárcától, hogy módosítsák a Háromszéken leépítendő állások számát.
Úgy vélte, a kisebbségi oktatás helyzetét figyelembe véve a megyében legalább százzal kevesebb állást tudnak felszámolni, vagyis 221 helyett 121-et. A szaktárca képviselői azt javasolták, hogy számolják fel az állástöredékeket, a pluszórákat, ily módon csökkentve a költségeket.
| Mosolyszünet. Az elbocsátási terv veszélyezteti az anyanyelvi oktatást Fotó: Ifj. Haáz Sándor |
A főtanfelügyelő szerint Kovászna megyében tavaly 146 állást szüntettek meg, így kimerítettek minden lehetőséget. Mint mondta, az újabb leépítés csak a kis létszámú osztályok összevonásával, és szakképzett pedagógusok elbocsátásával valósítható meg, ráadásul a nyugdíjas és szakképzetlen tanároktól sem lehet megválni, hiszen alkalmazásukat valós igény tette szükségessé.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség egyelőre nem kapott választ beadványára. Keresztély Irma szerint valószínű, hogy a héten nem születik döntés az ügyben, ugyanis a kérdésről még zajlanak a tárgyalások a szaktárca és a szakszervezetek között.
A tanfelügyelőség a napokban találkozót szervez az igazgatókkal, megtárgyalják a létszámcsökkentés lehetőségeit, de a döntést nem sietik el, mondta a főtanfelügyelő.
Maros megyében sem lehetséges az 588 pedagógus elbocsátása, ahogy az a szaktárca terveiben szerepel. Ugyanis a térségben a román és magyar tannyelvű osztályok mellett német, illetve roma nyelvű oktatás is működik. „Ezért is mi húsz diákra számítunk egy-egy pedagógust, ami jobb arány, mint a színromán megyékben” – magyarázta a Krónikának Illés Ildikó.
| Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Ferencz Salamon Alpárt, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatóját jelölte a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. A fő-tanfelügyelői tisztség, mint ismeretes, január 6. óta betöltetlen, mivel a korábbi intézményvezető, Ianoşi Anda Elena lemondott, és később helyettese, Elena Mândru is távozott. Az RMDSZ korábban Bondor Jánost javasolta a tanfelügyelőség élére, a tanügyi tárca azonban nem fogadta el a jelölést, mivel a pedagógus korábban már kérte nyugdíjaztatását. Gyergyai Csaba |
A tanfelügyelő-helyettes tegnap egy megbeszélésen vett részt, ahol az illetékesek eldöntötték, hogy kisebb csapatokat alakítanak, és a megye minden egyes régiójában felkeresik az iskolákat. A pedagógusok, polgármesterek, diákok és szülők véleményére kíváncsiak, ugyanis ezek alapján szeretnék összeállítani a 2010/2011-es tanév beiskolázási tervét.
Erről egyelőre annyit tudni, hogy a mostanihoz képest csaknem hatszáz kilencedikes diákkal kevesebb szerepel benne, ami tizenkét osztályt jelent. A beiskolázási terv véglegesítésében Illés Ildikó a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség segítségére is számít. Érdeklődésünkre, hogy idén is harcot kell majd vívni a magyar osztályokért, a tanfelügyelő-helyettes kérdéssel válaszolt: „Melyik évben nem kell megvívni?”
| Több vidéki iskola megszűnéséhez vezethet a kormány azon intézkedése, amely szeptember elsejétől a fejkvóta bevezetését irányozza elő a tanintézetekben – hívta fel az illetékesek figyelmét a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei szervezete. A Thamó Csaba aláírta közlemény szerint a határozat különösen az udvarhelyszéki falvakat érinti súlyosan, ahol az iskola létezése közel 130 kisebb-nagyobb település megmaradását, jövőjét befolyásolja. „A jelenlegi román kormány, amelynek szűk látókörű fiskális intézkedéseihez az RMDSZ hűségesen „ministrál”, veszélybe sodorja a székelyföldi magyar élet megmaradásának utolsó bástyáit, a falvakat. A Magyar Polgári Párt figyelmezteti a hatalmat – újólag – gyakorló RMDSZ-t, hogy a bársonyszékek birtoklása nem jogosít fel senkit arra, hogy a világválságra hivatkozva „modern” falurombolásba kezdjen a Székelyföldön!” – olvasható a közleményben. Az MPP tiltakozik a magyar nemzetiségű tanárok tervezett elbocsátása, az iskolák felszámolása ellen, hisz úgy vélik, a magyar tanintézetek lététől függ a fiatalok jövője, szellemi fejlődése. Mint írják, az RMDSZ továbbra is Bukarestből akarja megoldani a helyi szintű gondokat, ahelyett, hogy a helyi közösségekre bízná ezeket, amelyek „biztos megtalálják a módját, hogy ne csak megtartsák, hanem fejlesszék is a falusi iskolákat”. Pap Melinda |
Pásztor Gabriella, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelős igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, jogosnak tartja a háromszékiek felvetését, és elképzelhető, hogy a tárca az elbocsátások során figyelembe veszi a kisebbségi oktatás sajátosságait.
Azonban mint mondta, minisztériumi szinten egyelőre még nem született végső döntés a kérdésben. Minden megyei főtanfelügyelőnek fel kell mérnie, mennyire tudja csökkenteni az állások számát, ezeket az adatokat összesítik, és csak azt követően döntenek, magyarázta az igazgató.
Az RMDSZ által oktatási államtitkári tisztségre javasolt Király András szerint az anyanyelvi oktatás mindenképpen sajátos elbírálás alá esik, hiszen a szórványban nincs mód az osztályok összevonására, ami lehetővé tenné a tantestület létszámának csökkenését.
Az Arad megyei politikus lapunknak elmondta, egyelőre a minisztérium is csak tapogatózik, és a helyzetet megnehezíti, hogy a költségvetését már jóváhagyták, így kénytelen meghatározott összegből gazdálkodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.
Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Látogatottsági adatok