Sok nehézségbe ütközik, hogy orvosi bizottság elé szállítsák hozzátartozóik a súlyos fogyatékkal élőket
Fotó: Pixabay.com
Ezentúl nem kell feltétlenül az orvosi bizottság elé állnia az időszakos felmérésre köteles, súlyos fogyatékkal élő betegnek, akinek szállítása gondot jelenthet. A páciens otthonában is fogadhatja a testület tagjait, akiknek immár feladatkörükbe tartozik a házhoz való kiszállás.
2022. február 19., 18:322022. február 19., 18:32
Fölösleges tehertől és megaláztatástól mentesíti a súlyos fogyatékkal élő betegeket az a törvénymódosítás, amely ezentúl kötelezővé teszi az orvosi bizottság tagjainak, hogy a nehezen szállítható páciensekhez maguk szálljanak ki, és végezzék el egészségügyi állapotuk időszakos felmérését.
A képviselőház döntő fórumként szavazta meg a jogszabályt, amely nem csak a betegeket, hanem a szállításukról gondoskodó kísérő személyeket is mentesíti a fölösleges stresszhelyzettől. A törvénymódosítási folyamat egyik támogatója, Csép Andrea képviselő szerint ezáltal a hosszú sorban állástól és a várakozástól is sikerül megkímélni a betegnyugdíjasokat és hozzátartozóikat.
Akinek a családjában volt vagy van ilyen gondokkal küszködő személy, vagy maga van ebben a helyzetben, tudja, mit jelent a „komisszió elé állás”. Egyrészt anyagi megterhelést is jelent, másrészt napokkal azelőtt idegességet, korán kelést, utazóeszközről való gondoskodást, esetenként akár egy-két órás kocsikázást, buszozást vagy vonatozást, folyosói várakozást, számos esetben az egészségügyi személyzet előtti hajlongást.
– magyarázta a Krónikának a Maros megyei képviselő.
Csép Andrea emlékeztetett, hogy az elmúlt években már sikerült módosítani a 2006/448-as törvényt oly módon, hogy a visszafordíthatatlan, súlyos fogyatékkal élő felnőtt személyek számára már nem szükséges az időszakos felmérés, számukra állandó érvényű a bizonylat a fokozati besorolással. Ez azért is fontos, mert hiába volt számos esetben teljesen egyértelmű, hogy a rokkantsághoz vezető betegség visszafordíthatatlan, egyes orvosok kényük-kedvük szerint „ítélkeztek” a beteg jogai és az azzal járó anyagi támogatás mértéke fölött.
Fotó: Barabás Ákos
Évekkel ezelőtt számolt be a Krónika a segesvári Birton Ferenc esetéről, aki két évtizede szenvedett cukorbetegségben, és az amputált nagylábujja miatt a lakásban is már alig tudott járni. A Maros megyei önkormányzat keretében működő, a fogyatékkal élők állapotát felmérő bizottság az egyik időszakos ellenőrzés után mégis úgy vélte, hogy az akkor 70 éves férfi állapota annyira javult, hogy már nem jogosult a másodfokú rokkantságra, és átsorolta a harmadfokúba. „Hogy ha az volt a baj, hogy a férjemnek visszanőtt a lábujja, akkor megnyugodhatnak a döntéshozók, hisz nem így történt” – írta a Krónikához címzett levelében Birton felesége, Tóth Erzsébet.
Kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy az orvosi bizottságok a személyzethiányra hivatkozva a kényelmesebbik utat választják, és minél több beteget próbálnak meggyőzni, hogy ha lehet, ők látogassanak el rendelőbe, az RMDSZ-es szakpolitikus nemmel válaszolt. Ugyanis a bizottság eddig is kiszállhatott, amennyiben a háziorvos szállíthatatlannak nyilvánította a pácienst. Csép Andrea hangsúlyozta: az egészségügyi minisztérium feladata kidolgozni a törvény alkalmazásának metodológiáját, azaz megtalálni a megfelelő megoldást.
A szaktárca államtitkára, Vass Levente is igyekezett megnyugtatni az érintetteket, mondván, hogy a minisztériumnak és az egészségügyi hatóságoknak kutya kötelességük segíteni a nehéz helyzetben lévő betegeken. „Ahogy jutott pénz, idő és személyzet a vidéki Covid-tesztek elvégzésére, úgy kellene jusson a komoly betegségben szenvedők felülvizsgálására is” – fejtette ki lapunknak a szakpolitikus. A törvény az államelnöki kihirdetést és a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép érvénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!