Melegen ajánlják. Több településen kihasználják a földben rejlő kincset
Fotó: Haáz Vince
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. A lovrini községvezetés 3 millió eurós uniós finanszírozással valósítja meg a projekt jelenlegi szakaszát, amely jóval kisebb fűtésszámlát garantál a földhő hordozó közegének felhasználásával. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is, ahol újabb lakótelepeket csatlakoztatnak a környezetbarát rendszerre.
2024. január 26., 08:552024. január 26., 08:55
Lovrin Temesvár és Nagyszentmiklós között, a megyeszékhelytől 46 kilométerre északkeletre, a magyar határ felé található. Az 1900-as években még sváb többségű volt a Temes megyei falu, amely azóta szinte teljesen elrománosodott; 1992-ben még 180 magyart is számláltak a községben, mára azonban a 2800 lakosból csupán 28 magyar és 33 német anyanyelvű.
Bár a rendszerváltás előtt leginkább mezőgazdasági kutatóközpontjáról volt nevezetes, strandja már az 1960-as évektől működött. Ekkor azonban még alig aknázták ki a föld alatt rejlő kincset, a termálvizet: igazán csak a nyolcvanas évektől, amikor nagyszabású fúrásokat is végeztek, és az egyik telitalálatnak bizonyult.
Aztán a rendszerváltás után jó időre „eldugult” a forrás, majd lassan ismét elkezdték kiaknázni. A helyi önkormányzat felújíttatta a strandot, ahová körülbelül 40 fokosan érkezik a víz – kis mesterséges vízesést is beiktattak, hogy így hűtsék, ne kelljen a hideg, klóros vezetékes vízzel összekeverni a medencében. A fürdőhelyet a közelmúltban is korszerűsítették: tavaly novemberben nyitották meg a beltéri medencét, amelyben 32-34 fokos a víz, egyszerre 100-120 személy fér el benne, és mind gyógykezelésre, mind pedig kikapcsolódásra ajánlják.
Geotermikus energia és termálvíz
A geotermikus energia tiszta és megújuló energiaforrás, amely nem függ a külső környezeti tényezőktől, mint például a napfény vagy a szél. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) a geotermikus energiáról és termálvízről szóló leírásában ismerteti: a geotermikus energia földhőt, míg a termálvíz meleg vizet, hévizet jelent. A Föld saját hője is képes fölmelegíteni hideg vizet, ha a hőátadás valamilyen módon megoldható. Meg is oldódik ez a hőátadás, mégpedig természetes módon, ha a Föld mélyében van természetes előfordulású víz. Ez a víz átveszi a Föld hőmérsékletét, így benne a Föld hője jelenik meg, a földhőt hordozza magában. Amikor termálvizet és/vagy hévizet emlegetünk, akkor nem általában valamilyen meleg vízre gondolunk, hanem kimondottan olyan vízre, ami a Föld mélyében melegedett föl. A földhőnek és a termálvíznek/hévíznek tehát szoros kapcsolata van egymással. A termálvíz (hévíz) a geotermikus energia (földhő) hordozó közege. Magyarországon többtucatnyi település használja fel lakó- és középületek, ipari és kereskedelmi létesítmények fűtési és/vagy melegvízellátására.
De közben nagyobbat is alkotott a lovrini polgármesteri hivatal: az évek folyamán bevezették a közintézményekbe, majd többtucatnyi lakóházba is a termálvizet, amely fűtésként, háztartási meleg vízként szolgál. Folyamatosan dolgoznak a rendszer bővítésén, legutóbb 3 millió eurós európai uniós finanszírozást nyertek erre. „Első szakaszban korszerűsítenünk és bővítenünk kell a hálózatot, amely így 40 százalékban fedi majd le a települést, de utólag valamennyi lakóházhoz eljuttatjuk majd, 1250 háztartás teljes mértékben így lesz fűtve.
– nyilatkozta a Temesvári Rádió által idézett Marius Graur polgármester. Aki korábban úgy becsülte, legkevesebb 30 százalékkal olcsóbb egy lakos számára így fűteni, mint bármi mással.
Termálvízfúrás Nagyváradon
Fotó: Facebook/Florin Birta
De máshol 50-60 százalékos spórolással is számolnak. Mert az altalajkincs persze nem csupán a Temes megyei Lovrin ajándéka: a térség köztudottan termálvízben gazdag terület, ám miközben Magyarországon sokkal jobban kihasználják, a romániai oldalon még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kiaknázása. További jó példákra ugyanakkor más nyugat-romániai, partiumi településeken is rábukkanhatunk.
A határ mentén Lovrintól észak felé haladva „megállhatunk” az Arad megyei Pécskán, ahol éppen folyamatban van a termálvíz-elosztó hálózat kiépítése. Az uniós finanszírozású projekt révén 13 közintézmény épületét (óvodák, iskolák, piaccsarnok, sportcsarnok, városháza) fűtik majd termálvízzel.
Amint arról beszámoltunk, ehhez meg kellett vásárolni a kútfúrás 6 millió euróra rúgó jogát a brit tulajdonban lévő Clara Petroleum kőolajipari vállalattól, amely a várossal szomszédos Tulka kőolajlelőhelyének kiaknázására kötött megállapodást a román állammal.
A Nagyszalonta alatti forrásokból 1400 méter mélységből hozzák fel a 77 Celsius-fokos termálvizet (másodpercenként 17 litert). Török László polgármester a Krónikának elmondta, a két kútból felhozott termálvízzel fűtenék a hajdúváros 13 közintézményét és az épülő Toldi Akvapark egyik medencéjét, ugyanakkor ha megmarad az energiahordozóból, akkor a magánkézben lévő épületek fűtésére is felhasználhatják.
Közlekedési, gazdasági, turisztikai csomópont szerepének betöltésére törekszik Nagyszalonta, ahol számos beruházás zajlik ennek a célnak az elérése érdekében, a tervek szerint 2026-ra készül el az idegenforgalom fellendítését is szolgáló élményfürdő.
Az elöljáró korábban lapunknak úgy fogalmazott, az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit. Sőt olyan bonyolult az engedélyek, a szükséges dokumentumok beszerzése, hogy a folyamat sok települést, sok helyi tanácsot, polgármestert eltántorít attól, hogy Nagyszalontához hasonlóan megpróbáljanak pályázatot benyújtani.
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően – amint arról beszámoltunk – a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik a fűtésre. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják.
Fotó: Facebook/Florin Birta
A 3,8 millió eurós projekt – melyből 1,7 millió vissza nem térítendő támogatás – révén a Vucskics százados (Ceyrat) utca, illetve a Vágóhíd és a Jávorka Ádám utca (Blajovici – O. Goga) környékén épülő panelek mintegy 5000 lakója „kapcsolódik rá” majd a hálózatra, akárcsak az új sportcsarnok. Florin Birta polgármester akkor emlékeztetett, a Tavirózsa (Nufărul) I és Dél-Őssi városrészekben is hasonló beruházásokról született döntés. A földgáztól való függetlenedést is célzó fejlesztések révén a távhőszolgáltatásban a jelenlegi 5-ről 15 százalékra nő a termálvíz „részesedése”.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Tavaly novemberben a helyi tanács 24 lejjel, 397 lejre emelte a távhő gigakalóriájának lakossági árát. A 6,5 százalékos drágítást az inflációval magyarázták. Eközben az önkormányzat ugyanannyit, 68 lejt „pótol be” a 465 lejes végösszegbe, ami 15 százalékos részesedést jelent. Bár a 397 lejes tarifánál több más városban kevesebbet fizet a lakosság, a végösszeg alacsony Váradon, ahol országos szinten a legkisebb a város költségvetéséből fizetett teher.
Példának okáért: Brassóban csak 233 lejt fizetnek a polgárok, de az önkormányzat 433-at tesz hozzá, ami 65 százalékos kompenzáció. Kolozsváron 278-481 lej (63 százalék), Aradon 351-669 lej (66 százalék) az arány, miközben Bákóban összesen 1111 lejbe kerül egy gigakalória, amiből 329-et fizet a lakosság és 782-t a város, óriási, 70 százalékos pótlással. A váradi módszer tehát első ránézésre nem túl „választóbarát”, viszont a megmaradt közpénzt fejlesztésekre tudják fordítani, ami közvetve vagy közvetlenül, de a lakosok érdekeit szolgálja.
Korábban az Intelligens Energia Egyesület is rámutatott elemzésében, olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek. A nagyváradi távhőrendszer példája bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Váradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!