Melegen ajánlják. Több településen kihasználják a földben rejlő kincset
Fotó: Haáz Vince
Egy bánsági község valamennyi háztartását termálvízzel fűtik majd, így nem csak a helyi strandon és a közintézményekben használják ki a páratlan értékű altalajkincset. A lovrini községvezetés 3 millió eurós uniós finanszírozással valósítja meg a projekt jelenlegi szakaszát, amely jóval kisebb fűtésszámlát garantál a földhő hordozó közegének felhasználásával. Hasonló beruházások zajlanak több partiumi településen, így Nagyváradon is, ahol újabb lakótelepeket csatlakoztatnak a környezetbarát rendszerre.
2024. január 26., 08:552024. január 26., 08:55
Lovrin Temesvár és Nagyszentmiklós között, a megyeszékhelytől 46 kilométerre északkeletre, a magyar határ felé található. Az 1900-as években még sváb többségű volt a Temes megyei falu, amely azóta szinte teljesen elrománosodott; 1992-ben még 180 magyart is számláltak a községben, mára azonban a 2800 lakosból csupán 28 magyar és 33 német anyanyelvű.
Bár a rendszerváltás előtt leginkább mezőgazdasági kutatóközpontjáról volt nevezetes, strandja már az 1960-as évektől működött. Ekkor azonban még alig aknázták ki a föld alatt rejlő kincset, a termálvizet: igazán csak a nyolcvanas évektől, amikor nagyszabású fúrásokat is végeztek, és az egyik telitalálatnak bizonyult.
Aztán a rendszerváltás után jó időre „eldugult” a forrás, majd lassan ismét elkezdték kiaknázni. A helyi önkormányzat felújíttatta a strandot, ahová körülbelül 40 fokosan érkezik a víz – kis mesterséges vízesést is beiktattak, hogy így hűtsék, ne kelljen a hideg, klóros vezetékes vízzel összekeverni a medencében. A fürdőhelyet a közelmúltban is korszerűsítették: tavaly novemberben nyitották meg a beltéri medencét, amelyben 32-34 fokos a víz, egyszerre 100-120 személy fér el benne, és mind gyógykezelésre, mind pedig kikapcsolódásra ajánlják.
Geotermikus energia és termálvíz
A geotermikus energia tiszta és megújuló energiaforrás, amely nem függ a külső környezeti tényezőktől, mint például a napfény vagy a szél. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) a geotermikus energiáról és termálvízről szóló leírásában ismerteti: a geotermikus energia földhőt, míg a termálvíz meleg vizet, hévizet jelent. A Föld saját hője is képes fölmelegíteni hideg vizet, ha a hőátadás valamilyen módon megoldható. Meg is oldódik ez a hőátadás, mégpedig természetes módon, ha a Föld mélyében van természetes előfordulású víz. Ez a víz átveszi a Föld hőmérsékletét, így benne a Föld hője jelenik meg, a földhőt hordozza magában. Amikor termálvizet és/vagy hévizet emlegetünk, akkor nem általában valamilyen meleg vízre gondolunk, hanem kimondottan olyan vízre, ami a Föld mélyében melegedett föl. A földhőnek és a termálvíznek/hévíznek tehát szoros kapcsolata van egymással. A termálvíz (hévíz) a geotermikus energia (földhő) hordozó közege. Magyarországon többtucatnyi település használja fel lakó- és középületek, ipari és kereskedelmi létesítmények fűtési és/vagy melegvízellátására.
De közben nagyobbat is alkotott a lovrini polgármesteri hivatal: az évek folyamán bevezették a közintézményekbe, majd többtucatnyi lakóházba is a termálvizet, amely fűtésként, háztartási meleg vízként szolgál. Folyamatosan dolgoznak a rendszer bővítésén, legutóbb 3 millió eurós európai uniós finanszírozást nyertek erre. „Első szakaszban korszerűsítenünk és bővítenünk kell a hálózatot, amely így 40 százalékban fedi majd le a települést, de utólag valamennyi lakóházhoz eljuttatjuk majd, 1250 háztartás teljes mértékben így lesz fűtve.
– nyilatkozta a Temesvári Rádió által idézett Marius Graur polgármester. Aki korábban úgy becsülte, legkevesebb 30 százalékkal olcsóbb egy lakos számára így fűteni, mint bármi mással.
Termálvízfúrás Nagyváradon
Fotó: Facebook/Florin Birta
De máshol 50-60 százalékos spórolással is számolnak. Mert az altalajkincs persze nem csupán a Temes megyei Lovrin ajándéka: a térség köztudottan termálvízben gazdag terület, ám miközben Magyarországon sokkal jobban kihasználják, a romániai oldalon még gyerekcipőben jár a geotermikus energia kiaknázása. További jó példákra ugyanakkor más nyugat-romániai, partiumi településeken is rábukkanhatunk.
A határ mentén Lovrintól észak felé haladva „megállhatunk” az Arad megyei Pécskán, ahol éppen folyamatban van a termálvíz-elosztó hálózat kiépítése. Az uniós finanszírozású projekt révén 13 közintézmény épületét (óvodák, iskolák, piaccsarnok, sportcsarnok, városháza) fűtik majd termálvízzel.
Amint arról beszámoltunk, ehhez meg kellett vásárolni a kútfúrás 6 millió euróra rúgó jogát a brit tulajdonban lévő Clara Petroleum kőolajipari vállalattól, amely a várossal szomszédos Tulka kőolajlelőhelyének kiaknázására kötött megállapodást a román állammal.
A Nagyszalonta alatti forrásokból 1400 méter mélységből hozzák fel a 77 Celsius-fokos termálvizet (másodpercenként 17 litert). Török László polgármester a Krónikának elmondta, a két kútból felhozott termálvízzel fűtenék a hajdúváros 13 közintézményét és az épülő Toldi Akvapark egyik medencéjét, ugyanakkor ha megmarad az energiahordozóból, akkor a magánkézben lévő épületek fűtésére is felhasználhatják.
Közlekedési, gazdasági, turisztikai csomópont szerepének betöltésére törekszik Nagyszalonta, ahol számos beruházás zajlik ennek a célnak az elérése érdekében, a tervek szerint 2026-ra készül el az idegenforgalom fellendítését is szolgáló élményfürdő.
Az elöljáró korábban lapunknak úgy fogalmazott, az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit. Sőt olyan bonyolult az engedélyek, a szükséges dokumentumok beszerzése, hogy a folyamat sok települést, sok helyi tanácsot, polgármestert eltántorít attól, hogy Nagyszalontához hasonlóan megpróbáljanak pályázatot benyújtani.
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően – amint arról beszámoltunk – a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik a fűtésre. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják.
Fotó: Facebook/Florin Birta
A 3,8 millió eurós projekt – melyből 1,7 millió vissza nem térítendő támogatás – révén a Vucskics százados (Ceyrat) utca, illetve a Vágóhíd és a Jávorka Ádám utca (Blajovici – O. Goga) környékén épülő panelek mintegy 5000 lakója „kapcsolódik rá” majd a hálózatra, akárcsak az új sportcsarnok. Florin Birta polgármester akkor emlékeztetett, a Tavirózsa (Nufărul) I és Dél-Őssi városrészekben is hasonló beruházásokról született döntés. A földgáztól való függetlenedést is célzó fejlesztések révén a távhőszolgáltatásban a jelenlegi 5-ről 15 százalékra nő a termálvíz „részesedése”.
Fotó: Facebook/Florin Birta
Tavaly novemberben a helyi tanács 24 lejjel, 397 lejre emelte a távhő gigakalóriájának lakossági árát. A 6,5 százalékos drágítást az inflációval magyarázták. Eközben az önkormányzat ugyanannyit, 68 lejt „pótol be” a 465 lejes végösszegbe, ami 15 százalékos részesedést jelent. Bár a 397 lejes tarifánál több más városban kevesebbet fizet a lakosság, a végösszeg alacsony Váradon, ahol országos szinten a legkisebb a város költségvetéséből fizetett teher.
Példának okáért: Brassóban csak 233 lejt fizetnek a polgárok, de az önkormányzat 433-at tesz hozzá, ami 65 százalékos kompenzáció. Kolozsváron 278-481 lej (63 százalék), Aradon 351-669 lej (66 százalék) az arány, miközben Bákóban összesen 1111 lejbe kerül egy gigakalória, amiből 329-et fizet a lakosság és 782-t a város, óriási, 70 százalékos pótlással. A váradi módszer tehát első ránézésre nem túl „választóbarát”, viszont a megmaradt közpénzt fejlesztésekre tudják fordítani, ami közvetve vagy közvetlenül, de a lakosok érdekeit szolgálja.
Korábban az Intelligens Energia Egyesület is rámutatott elemzésében, olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek. A nagyváradi távhőrendszer példája bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Váradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakosság körében tartott online közvélemény-kutatás és közvita nyomán a polgármesteri hivatal határozattervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében Aradon betiltják a szerencsejátékgépek működését.
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei szerdán 69 helyszínen tartanak házkutatást Bukarestben és négy megyében egy pénzmosási ügyben, amely a Beszterce-Naszód és a Szilágy megyei önkormányzat közbeszerzéseihez kapcsolódik.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!