
Jobb helyeken alaposan kihasználják. A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon
Fotó: Wikipédia/Gretar Ívarsson
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná. Az első szakasz 14 millió lej értékű szerződését mihamarabb szeretnék megkötni azzal vállalkozóval, amely még idén elkészíti a terveket, és kivitelezi azokat. Az összesen hatmillió eurós pályázat részleteiről Török Lászlót, a város RMDSZ-es polgármesterét faggattuk.
2022. február 05., 09:072022. február 05., 09:07
Török László nagyszalontai polgármester szerint Románia nagyon rosszul, kismértékben használja ki a geotermikus energiát, illetve annak lehetőségeit – mind a turizmus, mind az energetikai hatékonyság szempontjából. A Bihar megyei város RMDSZ-es elöljárója „pozitív ellenpéldaként” a közelben lévő határ túloldalát, Magyarországot említette a Krónikának, ahol nagyon sok önkormányzat, nagyon sok település fektetett be a geotermikus energia kiaknázásába.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már csaknem két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik ki a fűtésre, 100 lej alatt mozog a gigakalória ára – számolt be az Economedia.ro portál. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják. Közben Nagyváradon is élni kezdtek a geotermikus energia adta lehetőségekkel, de egyelőre csak kis mértékben.
Nagyszalonta önkormányzata már régóta tervezi, hogy lépéseket tesz ez ügyben. Öt éve láttak neki a konkrét munkának, majd az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) 2014–2020 keretén belül pályáztak.
Török László felidézte, körülbelül egy évbe telt, amíg összegyűjtötték a pályázathoz szükséges teljes dokumentációt.
Az elöljáró tájékoztatása szerint az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit.
„Sokan elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. De városunk nagyon tudatosan, kitartóan viszonyult a kérdéshez, mivel szeretnénk, ha a zöldenergia és egyúttal a zöld gondolkodás minél inkább teret nyerne” – hangsúlyozta az elöljáró. Ugyanis nemcsak a geotermikus energia révén szeretnének környezettudatosak lenni, hanem több más pályázatot is benyújtottak, például a közvilágítási rendszert is fel szeretnék újítani.
A város a megnyert POIM-pályázat keretében 6 millió eurót fog kapni (vissza nem terítendő összeg), amely két kút fúrását fogja fedezni – egy körülbelül kétezer méter mély kutat fúrnak a víz kinyerése érdekében, valamint egy másikat az elhasznált víz visszajuttatásához a föld mélyébe. Első fázisban a vizet egy 3200 méter hosszú rendszer által juttatják el a város nyolc középületébe – többek között a művelődési ház, a helyi kórház, a beteggondozó, az önkormányzati épületek fűtését fogják ezáltal megoldani.
„Mi mindenképpen szorgalmazzuk a lakossági felhasználást is” – nyomatékosította Török László, hozzátéve, hogy terveik között az is szerepel, hogy több kutat is fúrjanak még.
A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a beruházás azért is egyedülálló, mert bár az országban még vannak hasonló kutak, de azok működtetési joga nem az önkormányzatok, hanem cégek tulajdonában van (ezek többnyire eredetileg kutatás céljával vásárolták meg a jogot a kilencvenes években), így a települések – például Nagyvárad – nem maguk gazdálkodnak a kinyert forró vízzel.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Újabb kilenc elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában a múlt héten; ezzel húszra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Románia egy mélyreható nemzeti megbékélési folyamat és az államhatalmi ágak közötti egyensúly újjáépítésének kezdetén áll – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan a Bukarestbe akkreditált nagykövetekkel tartott éves találkozóján.
szóljon hozzá!