Jobb helyeken alaposan kihasználják. A Nesjavellir geotermikus erőmű Izlandon
Fotó: Wikipédia/Gretar Ívarsson
Nagyszalonta nagy tervekkel vágott neki a 2022-es évnek. Nemrég hirdettek közbeszerzést egy régi terv megvalósítása érdekében: geotermikus kutat fúrnának, mely a középületek fűtését biztosítaná. Az első szakasz 14 millió lej értékű szerződését mihamarabb szeretnék megkötni azzal vállalkozóval, amely még idén elkészíti a terveket, és kivitelezi azokat. Az összesen hatmillió eurós pályázat részleteiről Török Lászlót, a város RMDSZ-es polgármesterét faggattuk.
2022. február 05., 09:072022. február 05., 09:07
Török László nagyszalontai polgármester szerint Románia nagyon rosszul, kismértékben használja ki a geotermikus energiát, illetve annak lehetőségeit – mind a turizmus, mind az energetikai hatékonyság szempontjából. A Bihar megyei város RMDSZ-es elöljárója „pozitív ellenpéldaként” a közelben lévő határ túloldalát, Magyarországot említette a Krónikának, ahol nagyon sok önkormányzat, nagyon sok település fektetett be a geotermikus energia kiaknázásába.
Ugyanakkor a szintén Bihar megyei Belényesen már csaknem két évtizede kiaknázzák a geotermikus energiát, amelynek köszönhetően a helyi lakosok országos szinten a legkisebb összegeket fizetik ki a fűtésre, 100 lej alatt mozog a gigakalória ára – számolt be az Economedia.ro portál. A Belényesen kiépített rendszerben a víz forró, amikor feltör a föld mélyéről, majd az épületekbe juttatott vezetékekben fokozatosan kihűl, hidegen visszakerül a föld mélyére, ahol ismét felforrósodik, majd újra felhasználják. Közben Nagyváradon is élni kezdtek a geotermikus energia adta lehetőségekkel, de egyelőre csak kis mértékben.
Nagyszalonta önkormányzata már régóta tervezi, hogy lépéseket tesz ez ügyben. Öt éve láttak neki a konkrét munkának, majd az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) 2014–2020 keretén belül pályáztak.
Török László felidézte, körülbelül egy évbe telt, amíg összegyűjtötték a pályázathoz szükséges teljes dokumentációt.
Az elöljáró tájékoztatása szerint az a „geotermikus térség”, amelynek részét képezi Nagyszalonta és környéke is, Szatmárnémetitől egészen Temesvárig húzódik a magyar–román határ mentén, sok települést foglal magában. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy az állam nem használja ki a térség lehetőségeit.
„Sokan elvesznek a bürokrácia útvesztőiben. De városunk nagyon tudatosan, kitartóan viszonyult a kérdéshez, mivel szeretnénk, ha a zöldenergia és egyúttal a zöld gondolkodás minél inkább teret nyerne” – hangsúlyozta az elöljáró. Ugyanis nemcsak a geotermikus energia révén szeretnének környezettudatosak lenni, hanem több más pályázatot is benyújtottak, például a közvilágítási rendszert is fel szeretnék újítani.
A város a megnyert POIM-pályázat keretében 6 millió eurót fog kapni (vissza nem terítendő összeg), amely két kút fúrását fogja fedezni – egy körülbelül kétezer méter mély kutat fúrnak a víz kinyerése érdekében, valamint egy másikat az elhasznált víz visszajuttatásához a föld mélyébe. Első fázisban a vizet egy 3200 méter hosszú rendszer által juttatják el a város nyolc középületébe – többek között a művelődési ház, a helyi kórház, a beteggondozó, az önkormányzati épületek fűtését fogják ezáltal megoldani.
„Mi mindenképpen szorgalmazzuk a lakossági felhasználást is” – nyomatékosította Török László, hozzátéve, hogy terveik között az is szerepel, hogy több kutat is fúrjanak még.
A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a beruházás azért is egyedülálló, mert bár az országban még vannak hasonló kutak, de azok működtetési joga nem az önkormányzatok, hanem cégek tulajdonában van (ezek többnyire eredetileg kutatás céljával vásárolták meg a jogot a kilencvenes években), így a települések – például Nagyvárad – nem maguk gazdálkodnak a kinyert forró vízzel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!