
Fotó: Lukácsi Lehel
Olyan fűtési módozatban kell gondolkodni, amely nemcsak a legolcsóbb, hanem a jövőben csökkenthetők is a velejáró költségek – olvasható az Intelligens Energia Egyesület elemzésében. Nagyváradi példa bizonyítja: nem csak Nyugaton lehet ezt megvalósítani.
2023. január 25., 17:112023. január 25., 17:11
Dumitru Chisăliță, a szervezet elnöke rámutatott, bár eddig enyhe telünk volt, a fűtés biztosítása így is a családok egyik legnagyobb kiadását jelenti, és ez csak fokozódni fog a jövőben. Erre pedig nem a folyamatos állami támogatások jelentik a megoldást. Már csak azért sem, mert a jelentős energiaügyi kompenzációk kevesebb kórházat, iskolát, utat, stb. eredményeznek, azaz a végtelen állami támogatások szegényebbé tesznek, energetikai téren is – idézte a Hotnews portál a szakembert.
Chisăliță szerint az egyetlen alternatíva egy hatékony, önfenntartó fűtésrendszer létrehozása, amelyet úgy lehet fejleszteni, hogy közben csökkenthető a felhasznált energia egységnyi ára.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzésében összehasonlították, mennyi a különböző energiahordozók egységnyi ára több romániai városban az állami támogatással, illetve anélkül számolva. Egy gigakalória hőenergiát Nagyváradon jelenleg (tehát kompenzációval) tűzifa révén lehet a legolcsóbban előállítani, 349 lejért. Ezt követi a földgáz (360), a távfűtés (373), a fa brikett (523), a pellet (953) és a villamos energia (988). Az adatokat a váradi polgármesteri hivatal honlapjáról gyűjtötték be.
Azonban ha töröljük a „képletből” az állam által biztosított támogatást, azaz a teljes árra tekintünk, az energetikai egyesület szerint már a távfűtés jelenti a legolcsóbb módozatot a Körös-parti városban (441 lej/gigakalória), ezt a földgáz (476), a brikett (523), a tűzifa (524), a pellet (953) és az elektromos áram (1511) követi.

Sürgősségi rendeletet készül pénteken elfogadni a kormány, amely a jelenlegi szinten rögzíti januártól az elektromos áram lakossági árát – számolt be a kabinet ülése elején a miniszterelnök.
Az elemzésben ugyanakkor emlékeztetnek: tűzifát jelenleg alig lehet kapni (a rosszul elsült ársapka-alkalmazás miatt), ráadásul nem hatékony és környezetszennyező. Emellett a földgázt szinte kizárólag azonnali elégetésre használják az országban, miközben például a petrolkémiában, a kőolajipari termékek előállítása során sokkal nagyobb hozzáadott értékkel bírna. Mindezekhez képest a távfűtési rendszer újragondolható megfelelő méretezés, kihasználtság, a veszteségek minimálisra csökkentése, magas energetikai és gazdasági hatékonyság révén. Ezáltal pedig az egyetlen olyan fűtési módozat, amelynek ára a jövőben csökkenhet.

A Román Posta intézi a rászorulóknak a kormány által biztosított fűtéstámogatás kézbesítését, a postásokat optikai leolvasókkal látják el, a pénz pedig február 20-án érkezik – jelentette be Marcel Boloş, az európai uniós alapokért felelős tárca vezetője.
Ugyanakkor figyelmeztető jel más városokra nézve, hogy miközben jelenleg Nagyváradon a távfűtés teljes árának csupán 15 százalékát kompenzálják, például Kolozsváron ez az arány 63 százalék (a lakosság által fizetett 278 lejt 481-gyel „pótolják ki”) , Bukarestben 64 (347 + 617), Brassóban 65 (233 + 433), Aradon pedig 66 százalék (351 + 669). De olyan példa is akad az országban, hogy 83 százalékot vállalnak magukra a hatóságok: Bákóban 191 lejt fizetnek a távfűtés gigakalóriájáért, miközben „valakik” még 942 lejt tesznek hozzá.
Fotó: Oradea.ro
Egyébként Florin Birta nagyváradi polgármester tavaly novemberben, a távfűtés témájában tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Körös-parti városban – amelyben 72 100 felhasználót tartanak számon – a legolcsóbb a távhő végső ára az országban.
Az elöljáró jelezte, míg 2008-ban 47 százalékos energiaveszteséggel működött a váradi távhőrendszer, mára sikerült 25–27 százalékosra csökkenteni, és további beruházások várhatók.
Az Intelligens Energia Egyesület elemzése végén arra figyelmeztet: az energiahordozók ára a jövőben jó esetben is évtizedenként megduplázódik, ami egyre több embert fog csődbe juttatni, és az évszázad közepére minden tekintetben jelentős problémát okoz majd a lakások fűtése.

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!