Már ötszáz aláírást gyűjtött az RMDSZ Temes megyei szervezete annak érdekében, hogy a Hűség oszlopa nevű – a korabeli magyar lakosság által „szégyenszoborként” emlegetett – emlékművet ne helyezzék köztérre Temesváron.
2013. szeptember 23., 16:172013. szeptember 23., 16:17
2013. szeptember 23., 16:212013. szeptember 23., 16:21
Halász Ferenc, a szervezet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szobor mostani helyén, egy temetőben maradjon, hiszen az emlékmű az abszolutizmus győzelmét hirdeti egy szabadságharc fölött, és a történelem egy sötét korszakát idézi mind a román, mind a magyar lakosság számára. „Mivel a szobor üzenete az évtizedek során nem változott, így továbbra is szükségtelen lenne köztérre állítani” – fogalmazott Halász. Az emlékművet 1853-ban Ferenc József császár adományozta Temesvárnak, amiért a város védői 1849-ben ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának.
Amint arról beszámoltunk, Nicolae Robu polgármester vasárnap jelentette be, hogy közvitát kezdeményez az emlékmű köztérre való visszahelyezéséről. Az elöljáró pénteken tárgyalt a szobor felállítását kifogásoló RMDSZ helyi vezetőivel. Robu ugyanakkor úgy fogalmazott: az egészséges társadalmak elfogadják a múltjuk jó és árnyoldalait egyaránt, ezért nem érti, hogy egyesek miért csinálnak ügyet az emlékmű felállításáról. Robu egyébként júliusban írta alá a Bălcescu (volt Lahovary) tér korszerűsítését célzó munkálatok kivitelezési szerződését, a tervek szerint az Erzsébet-város központi téren körforgalmat alakítanak ki, ennek közepére kerülne a Hűség oszlopa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!