Parajdi látkép. Kihalt a sóbánya környéke
Fotó: Makkay József
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. Az évente több százezer látogatót vonzó föld alatti gyógyászati központ nemcsak a község arculatát, hanem a gazdaságát is meghatározta. A bányabezárás és a tavaly májusi katasztrófa azonban olyan törést okozott, amelynek hatásai ma is érezhetők. A parajdi idegenforgalom helyzetét, újjászületésének esélyeit Moldován László, a 2007-ben alapított Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, panziótulajdonos ismertette a Krónikával.
2026. március 06., 08:002026. március 06., 08:00
A sóbánya fénykorában évente mintegy félmillió látogató fordult meg Parajdon. Igaz, jelentős részük egynapos kiránduló volt, de a több ezer fős napi forgalom megtöltötte a panziókat, vendégházakat és éttermeket is. A hivatalos adatok szerint 2024-ben még 116 minősített szálláshely működött a székelyföldi településen, összesen 1770 férőhellyel. Viszont az idegenforgalom gyakorlatilag bezuhant, miután a Korond-patak tavaly májusban teljesen elöntötte a sóbányát.
„Jelenleg mintegy hetven egység próbál működni, a többiek visszaadták vagy felfüggesztették az engedélyüket” – ecseteli a helyzetet a Krónikának Moldován László. A Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke hozzáteszi: sokan nem végleg zártak be, inkább „lappangási időszakban” vannak. A többi vendéglátó többsége más tevékenységből próbálja fenntartani magát, miközben a panziót formálisan nyitva tartja.
A vendégéjszakák száma a bányakatasztrófa után drámai mértékben zuhant.
– fogalmaz az egyesület vezetője. Ez gyakorlatilag a turizmus összeomlását jelenti. Parajd különlegessége az volt, hogy a látogatók jelentős része gyógykezelési céllal érkezett, így még gazdasági válság idején is vállalták az utazást egészségük érdekében. A bánya kiesésével azonban ez az erős vonzerő megszűnt.
Moldován László, a turisztikai egyesület vezetője a termálvizes turizmusban látja Parajd jövőjét
Fotó: Videófelvétel/Erdély tv
A román kormány a katasztrófa után támogatást ígért az érintett vállalkozásoknak, ám Moldován szerint ez „csepp volt a tengerben”. A korábbi éves forgalom 15 százalékának megfelelő állami dotáció szerinte sok esetben még egy hónapnyi működési költséget sem fedezett, ezért a vendéglátók hamar kiábrándultak a nagy dérrel-dúrral bejelentett állami segítségből. „Ha legalább ötven százalék lett volna, az már érzékelhető segítség” – teszi hozzá. A jelenlegi formában azonban a legtöbb vendéglátó számára ez inkább jelképes támogatásnak bizonyult.
A parajdi katasztrófa híre Magyarországon és Erdély-szerte is széles körű szolidaritást váltott ki. Több csatornán érkeztek adományok az egyházakhoz és a turisztikai egyesülethez is. A Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület azonban nem osztott szét készpénzt a vállalkozók között.
– hangsúlyozza a turisztikai egyesület vezetője.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Az egyik legfontosabb lépés a helyi önkormányzat tulajdonában lévő wellnessközpont működésének támogatása volt. Volt időszak, amikor a fürdő a bezárás szélére sodródott a veszteségek miatt, mivel a wellness sem működhetett két és fél hónapon át. Az egyesület támogatói jegyeket vásárolt, amelyeket a minősített panziók között osztott szét: szobánként két belépőt kaptak, amelyet a tulajdonosok a vendégeknek adhattak – jellemzően ingyen, vagy a csomagárba építve. Ez kettős célt szolgált: élénkítette a wellnessközpont forgalmát, miközben a szállásadók vonzóbb ajánlatot tudtak kínálni. Hargita Megye Tanácsa szintén vásárolt jegyeket, ezzel közvetlenül segítve a létesítmény fennmaradását.
Az ökumenikus segélyszervezetnél gyűjtött összegek felhasználásáról jelenleg zajlanak az egyeztetések; a pénzt a helyi önkormányzat közvetítésével szeretnék eljuttatni a leginkább rászoruló parajdiakhoz.
A falu főutcája télen-nyáron kocsiktól és járókelőktől volt zsúfolt, most csak a tranzitforgalom érinti a községközpontot
Fotó: Olti Angyalka
A jövőt illetően Moldován László óvatos optimizmussal nyilatkozik. Bár időről időre felmerül egy új sóbánya nyitásának lehetősége, ezt inkább hosszú távú, bizonytalan kilátásnak tartja. „Jó esetben is legalább tíz év, mire olyan állapotba kerülne, hogy betegeket lehessen leengedni. Arra egyelőre nem lehet alapozni” – fogalmaz. A reálisabb megoldást a helyi önkormányzat tulajdonában lévő wellness- és gyógyközpont fejlesztésében látja. Parajd alatt 65 Celsius-fokos sós termálvíz húzódik, amelynek kiaknázása – egy új, nagyobb hozamú kút fúrásával – alapjaiban változtathatná meg a település esélyeit.
„Ha a rendelkezésre álló forrásokból célzottan erre fordítanának akár egyharmadot, az már komoly előrelépést jelentene” – mondja az idegenforgalmi vállalkozó.
Ezzel párhuzamosan bírósági bejegyzés előtt áll a Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) Szövetség. A szervezetben az önkormányzat, a vállalkozói szövetség és a turisztikai egyesület is részt vesz. A cél egy professzionális, fizetett menedzsment kialakítása, amely összehangolja a marketinget, a szolgáltatásfejlesztést és az idegenforgalmi adó kezelését.
A parajdi vendéglátók jelenleg túlélési üzemmódban működnek. A téli szezonban a közeli sípályák – például a Bogdán környéki pálya – idén némi forgalmat hoztak, de ez messze nem pótolja a korábbi bányaturizmus kiesését.
Parajdi vendégház ebédlője: a tulajdonosnak legutóbb tavaly pünkösdkor volt telt háza
Fotó: Orbán Orsolya
A kérdés az, hogy sikerül-e a döntéshozóknak időben és célzottan cselekedni.
Moldován szerint ha a felső vezetés összefog, és valóban a termálvíz kiaknázására, valamint a gyógyászati központ bővítésére koncentrál, már ősszel elindulhatnának a beruházások.
„Most kell lépni” – hangsúlyozza –. Ha nem történik előrelépés, a megmaradt hetven panzió sorsa is megpecsételődhet.
Parajd turizmusa tehát válaszúthoz érkezett. A sóbánya nélkül új identitást kell találnia – olyat, amely egyszerre épít a gyógyvízre, a táj szépségére és a közösség összefogására. A kérdés már nem az, hogy visszatér-e a régi aranykor, hanem az, hogy sikerül-e új alapokra helyezni a vendégfogadást a Sóvidéken.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!