Össztűz Guşă tábornok szobrára

Szentségtörésnek és kegyeletsértésnek nevezte Tőkés László egy tegnapi temesvári megemlékezésen, hogy Marosvásárhely önkormányzata szobrot emel annak a román hadseregtábornoknak, aki húsz évvel ezelőtt belelövetett a kommunista rezsim ellen tüntető tömegbe. Az 1989-es népfelkelés első halottjaként számon tartott Újvárossy Ernő emléke előtt tisztelgő, a temesvár-belvárosi református templomban tartott istentiszteleten a volt püspök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a vásárhelyi képviselő-testület Románia egykori vezérkari főnökének, Ştefan Guşának készül emlékművet állítani, akit 1989 decemberében Nicolae Ceauşescu éppen azért küldött Temesvárra, hogy elfojtsa a rendszerváltozást előidéző megmozdulást.

Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Maros-parti város önkormányzata szeptember 10-i ülésén a Ştefan Guşă tábornok emlékét ápoló alapítvány kezdeményezésére döntött a büszt felavatásáról, az ügy pikantériája pedig, hogy a javaslatot testületileg támogatta a képviselő-testület tízfős RMDSZ-frakciója is. A magyar tanácsosok azzal magyarázták beleegyezésüket, hogy nem ismerték a hadügyminiszter-helyettesi posztot betöltő Guşának a forradalom idején betöltött szerepét és „viselt dolgait”, továbbá ígéretet kaptak román kollégáiktól, hogy „cserébe” szobrot kaphat a városban a 2006-ban elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író is.

Tőkés: nincs helye elvtelen alkunak

Tőkés László a hét végén nyilatkozatot is közzétett az ügyben, amelyben nacionál-kommunista természetűnek, áldemokratikusnak nevezi a vásárhelyi testület döntését, emlékeztetve a Krónikában is napvilágot látott tényekre, miszerint Ştefan Guşă tábornokot az 1990-ben a Petre Roman-kormány által kinevezett vizsgálóbizottság, 1997-ben pedig a katonai ügyészség ismételten bűnösnek találta a temesvári vérengzések elkövetésében, és ennek megfelelően bíróság elé állítását indítványozta. (Erre a volt vezérkari főnök 1994-ben bekövetkezett halála miatt nem került sor – szerk. megj.) Sőt Tőkés feltárja azt is, hogy 1989 végén a Nemzeti Megmentési Front tagjaként, a Ion Iliescu által elnökölt válságtanácskozás egyik résztvevőjeként tanúja volt azoknak az erőfeszítéseknek, melyek a Guşă szervezte „államcsíny” leszerelésére irányultak.

„Az Európai Parlament képviselőjeként, valamint az egyesült Európába vezető út első állomásának számító Temesvár egykori lelkipásztoraként – a megszenvedett város és egyházaink ökumenikus közösségében – erélyesen tiltakozom a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának a felállítása ellen, egyben pedig az erre vonatkozó határozat azonnali visszavonására és a hatalmi erőszak áldozatainak, családtagjaiknak a megkövetésére szólítom fel a marosvásárhelyi önkormányzatot” – szerepel Tőkés állásfoglalásában. Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ-frakció testületi lemondásával tehetné jóvá a szobor felállításához nyújtott „cinkos” támogatását, Tőkés ugyanis úgy véli: Sütő András marosvásárhelyi szobrának felállítása nem képezheti elvtelen alku vagy opportunista politikai „ellenszolgáltatás” tárgyát.

Tőkés különben mélységesen elvtelennek és kegyeletsértőnek tartja Csegzi Sándor vásárhelyi alpolgármesternek Guşă és Sütő történelmi megítélésével kapcsolatos állásfoglalását, leszögezve: „a soviniszta erőszaknak áldozatul esett író, valamint a diktatúra hatalmi gépezetének bűncselekményeiben részes tábornok közé semmiképpen sem tehető egyenlőségjel”. Mint ismeretes, az RMDSZ-es elöljáró a Krónikának úgy nyilatkozott: „a románság szemében esetleg Sütő András is ugyanolyan lehet, mint számunkra (a magyarság számára – szerk.megj.) Guşă tábornok”.

Markó megrovást lebegtet

A tábornokszobor ügye a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati ülésén is hangsúlyt kapott. Borbély László parlamenti képviselő úgy vélekedett: az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója több ízben is téves döntéseket hozott, a legutóbbi pedig éppen az volt, amikor megszavazta, hogy a volt vezérkari főnöknek szobrot állítsanak a városban. Ennél is tovább ment Markó Béla, aki a történtek miatt a magyar tanácsosok megrovását sem zárta ki, rendkívül rossz döntésnek nevezve, hogy a marosvásárhelyi frakció a „román nacionalizmust tápláló” csoportokkal együtt támogatta a szobor felállítását.

„A marosvásárhelyi RMDSZ-frakció egymás után követi el a bakikat. Úgy gondolják a városi tanácsosok, hogy senkinek nem tartoznak elszámolással. Elfogadták, hogy a városban szobrot állítsanak Ştefan Guşának; mellesleg nem tudom, hogy miért kell egyáltalán bármely tábornoknak és főleg Guşának szobrot állítani Marosvásárhelyen, amikor szerintem a vásárhelyi románságnak sincs szüksége erre. Úgy vélem, most jön elő a pincéből egy kemény nacionalista vonal, előtérbe kerülnek 1989 és 1990 gyászvitézei. Guşă tábornoknak szobrot állító csoportokkal nem szövetkezünk!” – szögezte le az SZKT-n a szövetségi elnök, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a városi tanácsosok sem az RMDSZ megyei, sem országos vezetőségével nem konzultáltak ebben a jelentős kérdésben.

Ennek ellenére a vásárhelyi magyar tanácsosok vezetője továbbra sem tartja vétkesnek magát vagy frakciótársait. Dr. Benedek István pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az erdélyi magyar sajtónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy Guşă-szobrot állítanak

Marosvásárhelyen, hanem azzal, hogy ezért cserébe Sütő András-szobor is lesz a városban. „Az a feladatunk, hogy azoknak a személyiségeknek, akik itt éltek és tevékenykedtek, szobrot állítsunk, utcákat nevezzünk el róluk. Úgy gondolom, Sütő András megérdemli, hogy szobra legyen Marosvásárhelyen, a Postapalota előtt, a Mărăşti téren, nem pedig egy eldugott helyen, mint a Bartók-szoborral történt” – nyilatkozta Benedek, aki szerint a Guşă-szoborért nem az RMDSZ-frakciót terheli a felelősség, hanem azokat, akik annak felállítását javasolták.