Markó ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. „Hargita és Kovászna megyében kiélezettebb volt a verseny. E két megyében nem volt olyan jó az eredmény, mint más megyékben, ám az RMDSZ itt is győzött. Erdély-szerte az MPP listái miatt egy-egy helyi és megyei tanácsosi tisztséget veszítettünk” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért tegnapi sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől.” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ vásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. „Ez a szám százszázalékosan még egy tanácsosi helyet hozott volna az RMDSZ-nek. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”.
László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a vasárnapi választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. Tegnapi sajtótájékoztatóján László Attila az előállt helyzetet úgy értékelte: a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott – adatai szerint a magyarok 7–8 százaléka a PD-L-re, 2,2–2,4 százaléka a PNG-re, 2,2 százaléka a PRM-re adta voksát –, és a Magyar Polgári Párt (MPP) által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Az MPP nem ért el sikert, de azt igen, hogy legalább a szomszéd kecskéje is megdöglött, és megakadályoztak bennünket abban, hogy ugyananynyi mandátumot szerezzünk a kolozsvári helyi, valamint a megyei tanácsban, mint négy évvel ezelőtt”. László Attila azt is felhozta, hogy az MPP-re leadott szavazatok visszaosztásából a román pártok részesültek, s többek között ezeknek a voksoknak köszönhetően nyert el a Nagy-Románia Párt még egy mandátumot. Lapunk kérdésére László, aki a szövetség kolozsvári polgármesterjelöltjeként szállt vasárnap versenybe, elmondta: polgármesterjelöltként azért kapott csak 8,6 százaléknyi szavazatot, szemben az RMDSZ több mint 15 százalékot teljesítő tanácsosjelölt-listájával, mert a magyar választók nagy része Emil Bocban a Kolozsvár fejlődését előremozdító, sikeres embert látja, legalábbis a várost több mint egy évtizeden át visszahúzó Gheorghe Funarhoz viszonyítja.
„Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált a Krónika érdeklődésére Sándor Krisztina. Az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs egyúttal cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: a visszajelzések azt igazolják, hogy vasárnap az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re, ők eleve az RMDSZ-t nem támogató tábort mozgósították.
Krónika
Együttműködési lehetőségeket keresve
Nem zárja ki a választás utáni pártszövetségi megállapodásokat Markó Béla. Az RMDSZ elnöke tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, minden valószínűség szerint több helyen is szövetségeseket kell keresniük, s a nagy-romániások kivételével bármely politikai alakulattal hajlandóak együttműködni. Markó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a PRM-vel sem közvetlen, sem közvetett szövetségre nem kívánnak lépni. „Ezenkívül bármilyen együttműködés lehetséges. Ám fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy koalíciós megállapodásunk van a Nemzeti Liberális Párttal, ez pedig számunkra egyszerre jelent prioritást és kötelességet, hogy a PNL-vel való együttműködés lehetőségét keressük” – fűzte hozzá a szövetségi elnök.
Halálra gázolt a vonat a keddről szerdára virradó éjszaka egy nőt a Hargita megyei Galócáson – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Nicușor Dan államelnök és Orbán Viktor kormányfő is részt vesz az RMDSZ kolozsvári kongresszusán – értesült a Krónika. A szövetség pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben tartja 17. kongresszusát.
Az aradi villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) négy vadonatúj kazánja már készen áll arra, hogy a 2025–2026-os fűtési szezonban meleg vizet és hőenergiát biztosítson az aradi lakosoknak.
Bojkottot hirdettek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának hallgatói, miután az idei tanévtől a kar óráinak egy részét Kolozsváron kívüli helyszínre, a Kajántó irányában található CREIC-központba költöztették.
Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.
Nem kerülhet szabadlábra 25 évnyi szabadságvesztés után a nagyváradi börtönből az ország egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa – derült ki kedden.
Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban.
Meglehetősen jó iramban halad a kivitelező az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán, Bihar megyében – derül ki a projekttel kapcsolatos legfrissebb adatokból.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
Súlyos közúti baleset történt hétfő este 20 óra körül Bánffyhunyad és Sárvásár között, az E60-as országúton, szirénázó mentőautó karambolozott egy személyautóval.