
Még zajlanak a felújítási munkálatok az aradi hőerőműnél
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
Az aradi villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) négy vadonatúj kazánja már készen áll arra, hogy a 2025–2026-os fűtési szezonban meleg vizet és hőenergiát biztosítson az aradi lakosoknak – jelentette be Victor Ciulean, a vállalat igazgatója. A hőerőmű 100 millió eurós beruházás keretében zajló korszerűsítési munkálatai már 60 százalékban elkészültek, így a rendszer üzembe helyezhető.
2025. október 07., 18:492025. október 07., 18:49
A négy új kazán összesen 100 MW hőteljesítménnyel rendelkezik, ami elegendő a város jelenlegi igényeinek kielégítésére. A projekt befejeztével további három kogenerációs motor kerül beépítésre, amelyek nemcsak hő-, hanem villamos energiát is termelnek majd. Így a hőerőmű teljes hőkapacitása eléri a 127 MW-ot, míg az elektromos teljesítmény 31,3 MW lesz. A régi kazánokat napokon belül elkezdik lebontani, hogy helyet adjanak az új rendszernek.
A „Magas hatékonyságú hő- és villamosenergia-termelés” elnevezésű projekt az aradi önkormányzat egyik legnagyobb energetikai beruházása, amely több mint 100 millió eurós támogatást kapott a Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében. A kivitelezés határideje 2026. június 30.

Zajlanak az aradi hő- és villamos erőmű felújítási-átépítési munkálatai, aminek eredményeképpen – a kivitelezők ígérete szerint – az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontja épül meg a Maros-parti városban.
A projekt célja a primer energiahordozók felhasználásának több mint 30 százalékos csökkentése, valamint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése. A beruházás révén nemcsak a környezetterhelés csökken, hanem a távhőszolgáltatás minősége is javul, versenyképes tarifák mellett.
Az új kazánok képesek hidrogént is égetni metángázzal keverve – ez az innovatív technológia először kerül alkalmazásra Romániában. A munkálatok 2024 őszén kezdődtek, és ez az első jelentős fejlesztés a városi távfűtésben az elmúlt 35 évben.
1990-ben valamivel több mint 40 ezer háztartás volt a távfűtési rendszerre csatlakozva Aradon, a gázüzemű egyéni hőközpontok elterjedésével viszont sokan áttértek a saját központi fűtésre, így jelenleg mintegy 20 ezer lakást lát el a CET. Az önkormányzat – amely a hőerőmű fenntartója – célja, hogy a korszerűsítés után kampányt indítson a korábban levált lakások visszacsatlakoztatására.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!