
Fotó: Gozner Gertrud
A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta a meghívott, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és mûködtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erõvel rendelkezik. Ugyanakkor meggyõzõdését fejezte ki, hogy középtávon az egyetem a nemzetközi tudományos vérkeringésbe is beilleszkedik.
Adorjáni Dezsõ Zoltán evangélikus püspök, a Járosi–Krónika Klub házigazdája azt kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élõ összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelõssége lenne, hogy a magyar tannyelvû oktatási intézmények vezetõivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Arató Gergely szerint a konszenzusra már csak azért is szükség van, mert ugyanazokkal a gondokkal küzd egy erdélyi magyar oktatási intézmény, mint egy magyarországi. „Értéket jelent persze az, hogy a magyar anyanyelvû diákok magyar tannyelvû, színvonalas oktatási intézményekben tanulnak – ebben nyilván Budapest támogatást tud nyújtani, de legalább annyira fontos, hogy az ott megszerzett képzettségekkel mit tudnak majd kezdeni, tudnak-e otthonukhoz közel érvényesülni – a legégetõbb probléma az, hogy miként fogjuk ez utóbbi kérdést megválaszolni” – mondta az államtitkár.
Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babeº–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élõ fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülõföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.