Tőkés László EP-képviselő Budapesten a sertésinfluenzáéhoz hasonlította a magyarellenesség terjedését. Budapesti politikusok szerint a román és az uniós jogot is sérti a leváltási hullám. Közben a magyar diplomácia a háttérben tárgyal a kérdésben a román féllel.

A bukaresti sajtó embargó alatt tartja a tiltakozásokról szóló székelyföldi híreket, állapította meg kedden Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Ha Bukarestben ötven ember tiltakozik valami miatt, minden televízió a helyszínen forgat. Csíkszeredában 15 ezer ember gyűlt össze és foglalt állást az igazgatók leváltása ellen, de a tiltakozásról egyetlen hírt sem közvetítettek a román televíziók.

„Nem hagyjuk, hogy lefejezzék az intézményeket, szakmailag kevésbé felkészült románokkal helyettesítsék a magyar szakembereket, a tiltakozást folytatjuk, és teszünk róla, hogy ezek híre, ha másként nem, akkor Brüsszelen keresztül eljusson Bukarestbe” –  mondta Antal Árpád. A polgármester szerint a romániai magyarságnak feltétlenül szüksége van európai parlamenti képviseletre, hogy bizonyítani lehessen: Romániában még mindig hatalmas gondok vannak a demokrácia, a sajtószabadság terén.

Winkler: perek ezrei kezdődhetnek

Winkler Gyula EP-képviselő és - jelölt kedden  Sepsiszentgyörgyön kifejtette, a Csíkszeredában megfogalmazott kiáltványt átadják az Európai Parlamentnek, de nem kell azonnali állásfoglalásban reménykedni. Kampányban az EP politikusai nagyon figyelmesen megnézik, miről nyilvánítanak véleményt, és különben sem avatkoznak bele országos szintű politikai vitákba. A kiáltványnak végig kell járnia a „nyűgös” adminisztratív procedúrát, a beadványokkal foglalkozó bizottságnak meg kell állapítania, hogy uniós, vagy tagállami kompetenciához tartozik.

A legfontosabb, hogy a tiltakozás európai dimenziót kapott, fogalmazta Winkler. A képviselő szerint az intézményvezetők leváltása perek ezreit eredményezheti Romániában, ezek pedig akár évekig is elhúzódhatnak. A kormány cinizmusára vall, hogy az intézmények politizálásáról szóló kormányrendeletet vagy elfektetik valamelyik parlamenti bizottságban, vagy a parlament elutasítja azt, de arra már az igazgatókat mind lecserélték, mondta az EP-képviselő.

Markó: feszült a hangulat, felerősödik az autonómiaharc

Markó Béla keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az RMDSZ egyszerű indítványt kezdeményez a parlamentben a magyar intézményvezetők leváltásának ügyében. Az indítvány szövegét már el is küldték a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) előbb azonban várhatóan a liberálisok által honvédelmi témában kezdeményezett, és az RMDSZ által is támogatott  indítványt nyújtják majd be a törvényhozásban.

Markó szerint a magyar intézményvezetők leváltása nyomán felerősödnek az autonómiakövetelések. Az erdélyi magyarok számára világossá válik, hogy „megilleti őket a döntéshozatali jog, ha Bukarestben, a kormányban rossz döntések születnek a Székelyföldet vagy más, magyarok által is lakott erdélyi térséget illetően” – fogalmazott kedden Markó Béla. Hozzátette: a csíkszeredai megmozduláshoz hasonlóan, más megyékben is szervez tiltakozó akciókat az RMDSZ.

A helyi közösségek valószínűleg képesek lesznek jobb döntéseket hozni, mint a kormány, amely eltávolítja a magyar szakembereket, és figyelmen kívül hagyja a magyar közösség óhajait.

„Nagyon feszült a hangulat, az embereket pedig felháborította a kormánynak ez a döntése” – mondta Markó. A leváltások elleni tiltakozás jegyében Csíkszeredában rendezett demonstráció jelzi, mennyire érzékenyen érinti a magyar lakosságot a magyar intézményvezetők leváltása.

Tőkés: terjed a magyarellenesség, mint a sertésinfluenza

A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a „volt kisantant országaiban”: Romániában már a vezető magyar hivatalnokok felét elbocsátották – mondta Tőkés László EP-képviselő kedden Budapesten.

Több mint felét bocsátották el a romániai megyei közhivatalok magyar vezetőinek, 222 közül 125-öt. A folyamat pedig tovább tart, s a legsötétebb Ceauşescu-korszakra emlékeztet. A leváltássorozat látszólag politikai természetű, a kormánypártok a saját embereiket helyezik el, azonban „nemzeti tisztogatással kombinált politikai tisztogatás” zajlik – mondta Tőkés László újságíróknak nyilatkozva.

Tőkés László azt megelőzően nyilatkozott a sajtónak, hogy az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának is beszámolt a kialakult helyzetről. A bizottsági ülésen az erdélyi politikus kiemelte: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ közösen lépett fel az elbocsátásokkal szemben.

Az EMNT szerint továbbra is az etnikai alapú közképviseletre van szükség, nem pedig pártpolitikai alkuk alapján történő képviseletre. Erre mutatott rá a mostani helyzet is, hiszen az RMDSZ-képviselők elbocsátásával pártpolitikai döntések születtek – tette hozzá.

Tőkés László arról is beszélt, hogy a magyarság vészesen fogyatkozik Romániában, „humánkatasztrófa” veszélyezteti a kisebbséget. A székelyföldi betelepítések tovább folynak, ennek hátterében a kormány és az ortodox egyház áll – mondta a politikus.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülésen kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése.

„Ez egy politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást” – mondta Németh Zsolt. Hozzátette: a helyzet rendkívül súlyos. Románia az elmúlt hónapokban olyan úton indult el, amely az 1990-es évek etnikai feszültséggel terhes időszakát hozhatja vissza. Romániának el kell döntenie, hogy együtt kíván-e működni Magyarországgal az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése területén. Magyarországon már megszületett a döntés: együttműködést szorgalmaznak az Országgyűlés pártjai is – fűzte hozzá.

Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke szerint nem lehet napirendre térni a felett, ha a romániai magyar kisebbség kétszeresen hátrányos helyzetbe kerül egy parlamenti választás után. A kormányból való kiszorulás nem eredményezheti a kisebbségi jogok csorbulását – fűzte hozzá. „A demokrácia éppen arról szól, hogy ez nem megengedhető. Ha valaki a politikai választásokon kiszorul a kormányzatból, ez semmiképpen nem járhat együtt azzal, hogy a nemzeti, kisebbségi jogait tekintve bármilyen hátrány érhesse ezzel párhuzamosan” – hangsúlyozta a politikus. A demokrácia nem lehet teljes a kisebbségi problémák megoldása nélkül, így Romániában is demokráciadeficit van a kérdés megoldatlansága miatt - hangsúlyozta Kozma József.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár az MTI-nek azt mondta: a magyar diplomácia dolgozik a romániai magyar hivatalnokok elbocsátásának ügyében, s a háttérben zajló tárgyalásokon keresik a megoldást. Az államtitkár zárt ülésen tájékoztatta a külügyi és határon túli magyarok bizottságát a Külügyminisztérium munkájáról a kérdésben.
„A kisebbségi ügyekben most jónéhány olyan lépés történt, amelyet már eddig is jeleztünk és szóvá tettünk. Dolgozik a magyar diplomácia, nyilvánvalóan azt gondoljuk, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszerben megoldást fogunk találni. Ez a következő hetekben ki is fog derülni” – hangsúlyozta Szabó Vilmos.

A román és a magyar külügyminiszter heti rendszerességgel tárgyal egymással uniós keretek között, egy hónapon belül államtitkári tárgyalás is lesz, emellett már szervezik a kormányfői találkozót és az együttes kormányülést is. Fontos a parlamenttel való egyeztetés is – tette hozzá az államtitkár.