Összefogás – erkölcsi többség

Az avatón jelen lévõ Bálint Károly a közösség hozzáállását emelte ki, mint mondta, tetemes költségvetéssel rendelkezõ városoknak is fejtörést okoz egy szobor felállítása, Gyergyóalfaluban pedig már a másodikat leplezik le egy év alatt. Rendhagyó történelemórán a Sövér Elek Iskolaközpontban az 1848–49-es szabadságharcra emlékeztek, majd kiállítás nyílt Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái a 18–19. században címmel. Parászka Géza huszárkapitány elõadást tartott a székely határõrség 1848–49-es szabadságharcos szerepérõl, majd az iskolások Ki mit tud? vetélkedõn vehettek részt. „Ezt a napot mi teremtettük, és amíg magyar lesz, addig március 15-i ünnep is lesz” – hangoztatta György István polgármester, kiemelve, hogy a magyar szabadságharc méltóságot és szabadságot adott a nemzetnek.
Székelyudvarhelyen a háromezer fõs ünneplõ sereg a helyszínrõl tudósító román televíziók csalódására nem kiáltotta ki az autonómiát, és a hirtelen jött jégesõ és erõs szél dacára sem riadt szét. Szájer Jószef európai parlamenti képviselõ a leghûségesebb magyar város üdvözletét tolmácsolva arról beszélt, hogy a trianoni döntés után Sopronnak megadatott a szavazás lehetõsége arról, hogy magyar marad-e vagy sem. „Székelyudvarhely népszavazás nélkül is úgy döntött, hogy sokkal nehezebb körülmények között is magyar marad, ezért jogosabban illetné meg a „leghûségesebb magyar város” kitüntetés, mint Sopront” – fejtegette Szájer, aki nagy tapsot kapott, amikor hitet tett az egységes magyar nemzet és az autonómia mellett. Szász Jenõ polgármester csak áttételesen tért ki arra, hogy pénteken jogerõsen bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. „A ’48-as magyarok üzenete a 2008-as magyarokhoz tiszta és világos: a demokráciában kell valóra váltanunk álmainkat! Élnünk kell a választás szabadságával és az erkölcsi többség létrehozásával!” – mondta Szász. Szerinte „a mai magyaroknak tudniuk kell: a demokráciához ugyanaz kell, mint a forradalomhoz: erkölcsi többség. A forradalom erkölcsi többség nélkül puccs, a demokrácia erkölcsi többség nélkül diktatúra.”
A Nyergestetõn lezajlott megemlékezés után Csíkszeredában együtt ünnepelt az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az SZNT. A Vártéren álló Petõfi- és Bãlcescu-szobrok megkoszorúzását követõen az ünneplõk Gál Sándor szobrához vonultak, ahol a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a kórusok elõadása után Ráduly Róbert polgármester üdvözölte az újonnan bejegyzett Magyar Polgári Pártot és az SZNT képviselõit. „Együtt dolgozunk továbbra is az önrendelkezés, a székely szabadság jegyében” – ismételte el másodszor is a polgármester a szabadtéri rendezvények folytatásaként a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában szervezett gálamûsoron, melyen a népes közönséget többek között a csíkszeredai és testvérvárosi, gödöllõi Frédéric Chopin Zeneiskola kórusa és zenekara szórakoztatta mûsorával.