Fotó: A szerző felvétele
2012. november 08., 19:362012. november 08., 19:36
Tamás Sándor, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, Gyergyó- és Udvarhelyszékről, Háromszék minden településéről érkeztek tiltakozók, és köszönetet mondott azért, mert a székely szimbólumok védelmére szervezett tüntetésen valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet az RMDSZ mellé állt, ami azt bizonyítja, hogy a „dörzsölődések ellenére van nemzeti, székely ügy”. Tamás Sándor ugyanakkor felsorolta a prefektus székely szimbólumok, magyar elnevezések, magyar feliratok elleni támadásait, hangsúlyozva, hogy Codrin Munteanu az elmúlt hetekben „szórta a törvényszéki feljelentéseket”. Beszéde idején a tömeg folyamatosan pfujolt a prefektus ellen.
„Ha felvonnak egy zászlót, az egy sikeres csata végét jelenti, vagy egy küzdelem kezdetét. Most egy olyan küzdelem kezdődik, amelynek célja, hogy megváltozzon a Székelyfölddel szembeni szemlélet, olyan törvényeket fogadjanak el, hogy a Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar, és a népnyúzó prefektusok ne tudjanak basáskodni” – szögezte le Tamás Sándor, majd bevonult a prefektúrára, hogy átadja Codrin Munteanunak az egyetlen mondatból álló petíciót, amelyben arra szólítják fel, kérjen bocsánatot a székely néptől. A prefektus – bár sajtóinformációk szerint az épületben tartózkodott – nem vette át személyesen a beadványt. Tamás Sándor azzal zárta beszédét, hogy ha a kormánybiztos nem tesz eleget a felszólításnak, újabb tüntetéseket szerveznek, és újabb székely zászlókat ajándékoznak a tiltakozóknak. A tüntetés hosszas „Autonómiát!” skandálással ért véget.
A megmozduláson részt vettek az Erdélyi Magyar Néppárt politikusai Toró T. Tibor elnök vezetésével. Toró – aki az alakulat háromszéki szenátorjelöltje – rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, a Székelyföld autonómiája és a székely szimbólumok használata összetartoznak, ezért tartották fontosnak a részvételt, még ha a tüntetést a háromszéki tanácselnök és a sepsiszentgyörgyi polgármester kezdeményeztek is. „A néppártnak a központosított, egységes nemzetállam az ellensége, nem a többi párt vagy a románok. A szemléletváltásért együtt kell küzdeni. Ennél a tüntetésnél azért többre van szükség. A néppárt a megoldást a föderális Románia keretén belül, az önálló Erdélyben és az autonóm Székelyföldben látja” – szögezte le Toró T. Tibor.
| Provokációnak és kampányrendezvénynek minősítette a székely szimbólumok védelmében szervezett csütörtöki tüntetést a magyarellenességéről ismert Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, amely szerint a magyar szimbólumokat először hivatalosan is jóvá kell hagyatni, és csak azután lehet kitenni közterületre. A román civil szervezet az egymás melletti békés együttélés szellemében óvatosságra intette a tüntetés szervezőit, és támogatásáról biztosítja Codrin Munteanu prefektust. Ugyanakkor a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ – ami ugyanennek a magyarellenes román szervezetnek az intézménye – közleményben ítélte el, és minősítette románellenesnek a székelység történelméről szóló tankönyvet, kérve annak visszavonását, és a kiadók megbüntetését. Szerintük a könyv veszélyezteti a magyar–román együttélést, és felhívják a figyelmet, hogy közpénzből, a Hargita és a Kovászna megyei önkormányzat megrendelésére adták ki. A közlemény aláírói többek között nehezményezik, hogy a könyvben nem említik, hogy több román templomot eltöröltek a föld színéről, ám a románokat hibáztatják, amiért óriási ortodox templomokat mertek építeni, és felháborítja őket, hogy a szerintük a „románellenes sovén” Nyírő József és Orbán Balázs „felmagasztosulnak” a tankönyvben. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok