Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Magyarország a következő tíz évben bizonyára megmarad a keresztény kultúrkörben, és biztonságos életet tud kínálni azoknak a fiataloknak, akik megmaradnak magyarságukban – jelentette ki Orbán Viktor szerdán a Sapientia–EMTE Kolozsvári Karán tartott előadásában. A háromnapos látogatásra Erdélybe érkezett miniszterelnök elmondta: később ugyan, mint az anyaországban, de reményei szerint kormánya családtámogatási rendszerének különböző formái a határon túl is meg fognak jelenni.
2019. május 08., 14:162019. május 08., 14:16
2019. május 09., 09:332019. május 09., 09:33
Az éppen az első Orbán-kormány idején, 2001-ben alapított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen diákok, egyetemi oktatók és politikusok előtt tartott értekezésében a miniszterelnök elsősorban az európai parlamenti választások, valamint a kontinens előtt álló kihívások szemszögéből közelítette meg a magyar nemzeti szempontokat. Orbán Viktor elmondta, a magyar politikát alapvetően meghatározza három örök dolog: a méret, a hely és a szellem.
Szerinte ambícióik megfogalmazásakor a magyaroknak érdemes tudniuk, hogy a világ népességének 0,2 százalékát adják, helyük, szállásterületük a Berlin–Moszkva–Isztambul-tengely mentén, a germán, szláv és muszlim népek tengerében található, továbbá a magyarok el akarják kerülni a szolganépsorsot, ami a külkapcsolatokban való alá nem vetettséget feltételezi.
Szerinte azért is van szükség jó magyar nemzetstratégiára, hogy meg lehessen feleltetni a napi feladatokat a történelmi kihívásokkal, ugyanakkor Budapest szellemi értelemben vett nemzetpolitikát folytat, ami arról szól, a magyar embernek érdemes kimondania: a legnagyobb dolog, ami történhet az emberrel, hogy magyarnak született.
A miniszterelnök szerint a magyarok világnemzetet építenek, kormánya fontosnak tartja, hogy a világ minden sarkában szétszóratott nemzetrészeket össze lehessen kapcsolni, az erőforrásokat gyarapítani, ésszerűen szétosztani egymás között. Közölte, a magyarok minőségi kultúrát, gazdaságot, létformát és életminőséget építenek, hogy ellensúlyozzák a rájuk nehezedő asszimilációs nyomást.
„Európában kétféle válasz létezik a demográfiai hanyatlásra. Miközben Nyugat-Európában a válasz az, hogy a szám meglegyen, így elfogadható a bevándorlás, nekünk nem számok, hanem magyar gyerekek kellenek, ezét nem támogathatjuk a bevándorlást. A magyarok demográfiai politikát csinálnak, mert nem akarnak elfogyni, családpolitikát folytatnak, mert ez a demográfiai csökkenés megállításának az alapja. Emellett bevándorlás-ellenes politikát folytatunk, de nem bevándorlóellenest, nem a migránsok ellen vagyunk, hanem a migrációt akarjuk elkerülni” – állapította meg előadásában a miniszterelnök.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Közölte, miközben az európai baloldal kívánatos fejleménynek tekinti az iszlám és a kereszténység keveredéséből keletkező „új és sajátos népminőséget”, a közép-európai népek ellenzik a keresztény civilizáción kívülről érkező bevándorlást, és ezt a migrációt szerintük nem menedzselni kell, hanem meg kell állítani. „Miközben a nyugatiak arról beszélnek, miként éljünk együtt a muszlimokkal, mi azért cselekszünk, hogy ne következzen be a migráció. Nincs válaszom arra, sikerül-e helyreállítani az európai egységet, az ebben az ügyben széttartó európai véleményeket. A bevándorlás, az ahhoz való viszonyulás kérdésköre lesz a május 26-ai európai parlamenti választás homlokterében” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: az Európai Unió, valamint mindhárom alapintézménye – Európai Parlament, Miniszterelnökök Tanácsa és Európai Bizottság – változás előtt áll, és ezek a változások május és október között következnek be.
Szerinte Magyarország biztonságos, keresztény, fejlődő magyar életet, gazdasági növekedést, teljes foglalkoztatottságot tud kínálni azoknak a fiataloknak, akik meg akarnak maradni magyarságukban. „Nagy idők és lehetőségek kapujában állunk. A magyar történelmet tekintve ennél nagyobb kalandot ritkán kínált fel a sors a magyar fiatalok számára, hogy ilyen fölfelé ívelő korszakban saját egzisztenciájuk megteremtésén túl aktív szerepet tudnak vállalni az egész magyarság fejlődésében. Arra kérem őket, vegyenek benne részt” – kérte a részvevőket kormányfő.
A hallgatóság soraiból érkező, a magyar kormánynak a kincses város jövőjéről alkotott képet firtató kérdésekre válaszolva Orbán Viktor elmondta, kormánya gőzerővel dolgozik azért, hogy 300 kilométer/óra sebességű gyorsvasútrendszerrel kösse össze Budapestet Kolozsvárral. „Ez sokat elmond a szándékainkról, szerintünk Kolozsvár a közép-európai gazdasági térség egyik fontos regionális központja” – jelentette ki a miniszterelnök.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egy másik kérdés arra vonatkozott, lehetséges-e, hogy a magyar kormány által gyakorlatba ültetett családtámogatási rendszerek, a családpolitika elemei megjelenjenek a határokon túl élő magyar családok életében is. Orbán Viktor elmondta, erre van remény, dolgoznak az ügyön, amihez két tényező szükséges: gazdasági erő és az anyaországi társadalom támogatása. Megfogalmazása szerint a kérdés vita tárgya Magyarországon, ahol „nincs kolbászból a kerítés”, ugyanakkor számos ellenfele van annak, hogy a magyar erőforrásokat az államhatárokon kívül, nemzeti megközelítésben is fölhasználják. Közölte, demokráciában meg kell tudni nyerni a választópolgárok többségét a gondolatnak, hogy a határon túli magyar családok támogatása erkölcsileg helyes, politikailag lehetséges és gazdaságilag ésszerű. Szerinte eddig ezt a csatát jól sikerült megvívni, mert számos, a magyar államhatárokon kívül élő közösségek gazdasági tevékenységét segítő program működik, és a családtámogatás bizonyos elemei megjelennek az oktatási-nevelési támogatáson keresztül is.
„Hiszek abban, hogy ha jól ütemezi a kormány a családpolitika előrehaladását otthon, és jó ütemérzékkel ezt elemenként kiterjeszti a határon túli területekre is, akkor ez egyfelől hasznos lesz, másfelől politikailag elfogadhatóvá tehető. Később ugyan, mint az anyaországban, de reményeim szerint a családtámogatási rendszer különböző formái itt is meg fognak jelenni” – jelentette ki a Sapientia Kolozsvári Karán Orbán Viktor. Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke a mondottakat azzal a szerinte Európa-szerte terjedő mondással zárta, miszerint Orbán Viktornak soha sincs igaza, hanem mindig igaza lesz.
A magyar miniszterelnök egyébként szerdai látogatása keretében megbeszélést folytat a történelmi egyházak vezetőivel, az RMDSZ képviselőivel, önkormányzati vezetőivel, délután közös sajtótájékoztatót tart Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és megtekinti a felújítás alatt álló főtéri Szent Mihály-templomot is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!