Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az idő a békepolitika oldalán áll – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát. A kormányfő a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában úgy vélekedett, hogy az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét. A miniszterelnök beszédéről készült felvétel a tudósításunkba ágyazott videóban visszanézhető.
2024. július 27., 12:102024. július 27., 12:10
2024. július 27., 14:272024. július 27., 14:27
Orbán Viktor a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján az amerikai elnökválasztásra utalva úgy fogalmazott: „Trump ante portas”. Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.
A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút. Ugyanakkor a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe. „Vagyis az erjedés megkezdődött” – fűzte hozzá.
Fotó: Borbély Fanni
– hangsúlyozta a kormányfő. Úgy vélte, ha a két háborúzó félen, Ukrajnán és Oroszországon múlik, akkor nem lesz béke, békét csak kívülről lehet hozni. Orbán Viktor arról beszélt: a háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással. „Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága” – mondta.
A kormányfő közölte: az ukránok azt gondolják, hogy ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, és ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek Ukrajnában, Ukrajnának meg van ígérve a NATO-tagság, és ők nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Vagyis Oroszországnak – mondják ők – joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború.
Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ha a két félen múlik, nem lesz béke. Békét csak kívülről lehet hozni. A miniszterelnök szerint a békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát.
Fotó: Borbély Fanni
Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtette, a Nyugat „szellemi magányba” került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, mivel ő adta azokat az értékeket, például a liberális demokráciát és a zöld átállást, amelyeket a világnak el kellett fogadnia. Ebben a helyzetben az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt, mert bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben a valóság az, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.
Az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét – állapította meg Orbán Viktor a Tusványoson. Hozzátette: Európa jelenleg „az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is”, miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a Párizs-Berlin tengely leváltása nem új gondolat, hanem „régi lengyel terv”, amelynek lényege, hogy Lengyelország legyen a kontinens első számú amerikai támaszpontja, ezért „behívja az amerikaiakat oda, a németek és az oroszok közé”, ám csak a jelenlegi háború tette lehetővé a megvalósítását. Régi terv ez: Oroszországot meggyengíteni, Németországot pedig túlfejlődni – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is kijelentette, a lengyelek a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában, hiszen „önfeledten üzletelnek az oroszokkal”, miközben ugyanezért morálisan kioktatnak bennünket.
Az elmúlt 150 évben is nagy változások történtek velünk és körülöttünk, de ezekben a változásokban a világ meghatározó vezető hatalma mindig nyugaton volt. Ezzel szemben a mostani változás Ázsia irányából kiinduló folyamat.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A következő hosszú-hosszú évtizedekben, de lehet, hogy évszázadokban Ázsia lesz a világ meghatározó központja – mondta.
Európának pedig két lehetősége van. Az első – ami felé most tart –, hogy skanzenné válik, az Egyesült Államok alá betagolódva, egy „alászakosított” szerepben marad az európai kontinens, aminek csodájára jár a világ, de amiben már nincsen „fejlődési dinamika”.
– jelentette ki.
Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó képességét, lehet csinálni nagy infrastrukturális fejlesztéseket, különösen Közép-Európában, kell egy európai katonai szövetség erős európai hadiiparral, kutatással és innovációval, meg kell teremteni az európai energiaönellátást, ami atomenergia nélkül nem fog menni, és a háború után kell kötni egy új kiegyezést Oroszországgal – sorolta Orbán Viktor.
A mostani világrendszer-váltás nem elsősorban veszély, hanem lehetőség, tágasabb a mozgásterünk, mint az elmúlt 500 évben bármikor volt - hangsúlyozta a bálványosi szabadegyetemen szombaton délelőtt mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy „magyar nagystratégia” megalkotásának szükségességéről is beszélt.
mert miközben a kontinens nyugati része számára kinyílt egy új gazdasági tér, az iszlám hódítása hosszú időre háborús övezetté tette az országot, amely ezután - mivel nem tudta önmagát felszabadítani – kénytelen volt betagozódni egy német-Habsburg világba.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Orbán Viktor úgy értékelt: az Amerikai Egyesült Államok fejleményei „nekünk kedvező módon alakulnak”, de hozzátette, nem hiszi, hogy a tengerentúlon adnak nekünk az uniós tagságnál jobb gazdasági-politikai ajánlatot, ám ha mégis, akkor azt „meg kell fontolnunk”.
Hozzátette: Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot; számukra Magyarország EU-tagsága érték, „szemben az amerikaiakkal, akik állandóan pedzegetik, hogy ki kellene nekünk onnan lépni”. Kína ajánlata, hogy „vegyünk részt egymás modernizációjában”, ha figyelnünk is kell a méretarány-különbségekre.
– értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, a közösségi keleti fele megvédheti a nemzetállami formát.
Fotó: Székelyhon
Orbán Viktor kijelentette, az unió a most folyó háború elvesztette, az Egyesült Államok magára fogja hagyni, hozzátéve, Brüsszel nem lesz képes finanszírozni Ukrajna háborúját, működését, azaz „az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát”, ami „magas lesz, és bennünket is kedvezőtlenül fog érinteni”.
A magyar nagystratégia alapja a konnektivitás, amelyben nem engedjük magunkat bezárni a most kialakuló nyugati és keleti világgazdaság egyikébe sem, mindkettőben ott kell lennünk, emellett nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, valamint a technikai és kereskedelmi blokkosodásba sem –hangoztatta Orbán Viktor.
A miniszterelnök leszögezte, a stratégiában ugyanilyen fontos elv a gazdasági alapokon nyugvó szuverenitásvédelem is, ennek a gazdasági alapnak pedig a hazai nemzeti bajnokok, a versenyképes középvállalatok, a hazai piacra termelő cégek, illetve a kis- és közepes vállalkozások.
kell még jó fél év, hogy ebbe az állapotba kerüljön.
Vannak idők és helyzetek, melyekben hallgatni vétek, és a gonoszság erőivel való cinkosságot jelent, és minden bizonnyal nem tévedünk, hogyha úgy ítéljük meg, hogy ismét a szólás ideje köszöntött reánk.
Minden eddiginél szigorúbb biztonsági intézkedések előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök előadását a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!