Oktatáspolitikai nagyüzem Nagyváradon – az RMDSZ új magyar iskolát akar, az EMNP a lakónegyedekben létesítene magyar tagozatokat

Talán annyiban mégis van egyetértés a szembenálló politikai felek között, hogy mielőbb lépni kell, ellenkező esetben visszafordíthatatlanná válik a magyar oktatás lemorzsolódása. Erre figyelmeztet a 2010–2017 közötti adatokat vizsgáló, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karának dékánja, Szilágyi Ferenc docens irányítása alatt készült felmérés is, amely szerint

Ennek oka sokak szerint az, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedek során több lakónegyedi iskolában megszűnt a magyar tagozat, nem tudnak a lakóhelyük közelében anyanyelvükön tanulni a Szőllősön, Őssiben, Dél-Rogériuszon, valamint Váradréten, a pályaudvar környékén élő magyar szülők gyerekei. Persze a belvárosban vagy más környéken lenne lehetőségük erre, ám sok szülő nem tudja vállalni, hogy gyereke mindennap „ingázzon” a városon belül, inkább a környező iskola román tannyelvű osztályába íratja csemetéjét.

Aláírások a magyar tagozatért

Ezt a helyzetet szeretné orvosolni a nemrég útjára indított kezdeményezésével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nagyváradi és Bihar megyei szervezete. Az alakulat két, civilben pedagógus politikusa, Nagy Zoltán és Moldován Gellért szerint tarthatatlan, hogy a megyeszékhely számos lakónegyedében nincs magyar oktatás. Szerintük

Első lépésben Szőllősön próbálkoznak a magyar tagozat létrehozásával. A környéken működik magyar óvoda, tehát igény mindenképp mutatkozik az anyanyelvi oktatás iránt, azt pedig, hogy mekkora, megpróbálják felmérni a néppárti politikusok. Jelenleg a szülők körében végeznek aláírásgyűjtést, azoknak a kézjegyét gyűjtik, akik szeretnék a környéken magyarul taníttatni gyerekeiket. Amennyiben összegyűlne a szükséges létszám, előkészítő és/vagy első osztályt mindenképp szeretnének már a 2019/2020-as tanévtől indítani, a továbbiakban pedig bővítenének.
Persze ehhez nem elég az akarat a szülők és a politikum részéről, a lakónegyedi iskola vezetősége részéről is lennie kell hajlandóságnak a magyar tagozat elindítására, a vezetőtanácsnak bele kell foglalnia az új osztályokat a beiskolázási számokba, arra pedig még a szakhatóságoknak is rá kell bólintaniuk.

Optimista és pesszimista hozzáállás

Nagy Zoltán és Moldován Gellért mindenesetre reménykedik abban, hogy kezdeményezésüket siker koronázza, és következhet a másik három lakónegyed, ahol szintén nincs magyar tagozat. Céljuk „visszaállítani mindent, ahogy volt”, vagyis lakótelepen meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a magyar gyerekek magyar óvodai csoportba, magyar osztályba járjanak.

Nem ilyen optimista azonban Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Mint a Krónika kérdésére rámutatott,

Ráadásul – tette hozzá – az osztályoknak helyszín is kellene, no meg a már említett akarat az iskola vezetősége részéről. Kéry szerint két fő kérdés van: van-e megfogalmazott igény a szülők részéről, illetve hogy az iskola szeretné-e elindítani a magyar osztályt.

Mentenék a menthetőt

Kéry Hajnal szerint 200 szülő kérte aláírásával egy önálló iskola létrehozását, amelyik a Sebes-Körös bal partján található vegyes tannyelvű oktatási intézményekben működő magyar tagozatokat összpontosítaná egyetlen intézményi keretbe. A Zsigmond király vagy Luxemburgi Zsigmond Általános Iskola tervével nemrég amúgy az RMDSZ rukkolt elő,

Elmondásuk szerint erre reális veszély van, így szeretnék menteni a menthetőt. Ráadásul állandó a nyomás amiatt is, hogy sem a megnyitó, sem a záróünnepségeken nem hallani magyar szót, és még a díjazásnál is hallani olyan véleményt, miszerint románul kellene átnyújtani az elismerést a magyar diákoknak is, hogy mindenki értse. Kéry Hajnal – aki amúgy az RMDSZ nőszervezetének Bihar megyei elnöke – azt mondja, az önálló iskola létrehozásával megoldódna a helyzet, és az oktatásra lehetne koncentrálni, ahogyan történt azt követően is, hogy kizárólag magyar tannyelvűvé vált a Szacsvay Imre Általános Iskola. Ahhoz hasonló konstrukcióban gondolkodnak amúgy, hiszen a Szacsvay is három különálló épületben működik.

Hasonló megfontolásból bírálták egyébként számos irányból az RMDSZ-es elképzelést, sokan – köztük az iskolák vezetősége – ugyanis elképzelhetetlennek tartják, hogy a magyar tagozat külön iskolához, a román pedig másikhoz tartozzon, miközben közös az ingatlan, a tornaterem stb. Kérdésünkre Kéry is elismerte, a Zsigmond király iskola csak úgy tudna megfelelőképpen működni, ha ezek a lakónegyedi magyar tagozatok önálló épületben kapnának helyet.

Városházi ellenszél

Egyelőre azonban lekerült napirendről az elképzelés, miután november elején

A dokumentumot Ilie Bolojan polgármester és Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója írta alá. Kéry Hajnal érdeklődésünkre közölte, jelen helyzetben a Bihar megyei tanfelügyelőség nem tehet semmit, az RMDSZ-es városi tanácsosok próbálkozhatnak a határozattervezet újbóli beterjesztésével vagy más megoldással.
És próbálkoznak is. „A szándékot, hogy a Körös bal partján létrejöjjön egy önálló intézmény, továbbra is fenntartjuk” – szögezte le a Krónika kérdésére Kecse Gabriella RMDSZ-es tanácsos.

A helyi önkormányzat oktatási bizottságának tagja rámutatott, elég sokan dolgoznak annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. „Csak így tudjuk megmenteni a vegyes tannyelvű iskolák magyar tagozatait. Lásd a Nicolae Bălcescu-iskolát, ahol a vezetőség hathatós munkájának köszönhetően már nem is indult magyar 5. osztály” – fogalmazott Kecse Gabriella. A következő lépést firtató kérdésünkre azt mondta, az ünnepek közeledtével már nem tudnak tenni semmit, ám mindenképp újra próbálkoznak, és egyeztetések is lesznek a témában. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy már két ízben iktatták a kérést, és mindkét alkalommal a történelmi egyházak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és az RMDSZ képviselői is támogatták ezt.

Variációk egy témára

A városháza negatív hozzáállásáról Zatykó Gyulát, Ilie Bolojan polgármester magyar közösséget érintő ügyekkel foglalkozó tanácsadóját kérdeztük. Az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnökeként is tevékenykedő politikus a Krónikának felidézte, az RMDSZ előbb olyan kérést iktatott a városházán, ami a Luxemburgi Zsigmond- iskolát különálló oktatási intézményként képzelte volna el, vagyis kivonták volna a még létező lakónegyedi iskolákból a magyar tagozatokat, és egyetlen ingatlanban összpontosították volna a diákokat. „Ezt azonban sem a diákok, sem a tanárok nem akarták, hiszen – akárcsak a többi megszüntetett lakónegyedi magyar tagozat esetében – fennállt volna annak a veszélye, hogy nem mindenki megy át az új épületbe, hanem inkább átíratják a gyereket román osztályba” – fogalmazott Zatykó. Hozzátette: ezt követően az RMDSZ újragondolta az elképzelést, és a már említett konstrukcióra vonatkozó kérést nyújtotta be, ami szerint a magyar osztályok a jelenlegi oktatási intézményük épületében maradnának, de a Zsigmond király iskolához tartoznának. Ennek kapcsán

Zatykó nem tartja működőképesnek, hogy az épület földszintjén egy iskola működjön, az emeleten pedig másik, hiszen kérdéses, ki vállalja a felelősséget például egy kidőlt kerítésért, egy letörött kilincsért stb. Kérdésünkre, hogy amennyiben a Kéry Hajnal által is működőképesnek tartott felállás jönne létre, vagyis a Zsigmond király iskola alárendeltségébe kerülő magyar tagozatokat sikerülne a lakónegyedben tartani, ám önálló ingatlanban működtetni, Zatykó azt mondta: ha a diáklétszám indokolttá tenné az önálló ingatlant, akkor közös erővel azon lennének, hogy ez megvalósuljon. Ő maga azonban jelenleg inkább a néppárt elképzelését támogatja, azt szeretné, ha Nagyvárad valamennyi lakónegyedében mielőbb lehetőségük lenne a magyar gyerekeknek arra, hogy anyanyelvükön tanuljanak.