Mihály Ferenc nyugalmazott mozdonyvezető
Fotó: Mihály Ferenc személyes archívuma
Három nyugdíjas mozdonyvezető kezdeményezésére ünnepre készül Marosvásárhely: 150 éve futott be az első személyszállító szerelvény az akkor még végállomásnak számító pályaudvarra. Akárcsak másfél évszázaddal ezelőtt, szombaton délelőtt ismét gőzmozdony gurul be Vásárhelyre.
2021. november 19., 21:132021. november 19., 21:13
Három marosvásárhelyi nyugdíjas mozdonyvezető – Mihály Ferenc, Gheorghe Muntean és Victor Mureşan – gondolt egy merészet, és két évvel ezelőtt eldöntötte, hogy a több részre oszlott román vasúti társaság vezetőivel – vagy nélkülük – megünnepli a 150. évfordulóját annak, hogy 1871. november 20-án futott be az első személyvonat a vásárhelyi állomásra. Azon a zord őszi napon, ünnepélyes körülmények között adták át a Székelykocsárd–Marosvásárhely-vonalat.
A három nyugalmazott vasutas most egy sokkal nagyobb, román és magyar nyelven feliratozott fekete márványtáblát rendelt, amelynek felszereléséért a vasúti társaság vezetői egyáltalán nem rajonganak. „Azt mondták, hogy fekete táblát nem tesznek az állomás egyik épületére sem, ezért fehér márványt rendelnek, és elkészítik ők. Megígérték, hogy azonos szöveget vésetnek bele, és a kétnyelvűséget is tiszteletben tartják” – számolt be a Krónikának Mihály Ferenc, az egyik kezdeményező, aki két kollégájával azt nehezményezi, hogy miközben már jó két esztendeje dolgoznak a terven,
Mihály és társai, időt és pénzt nem spórolva meghívókat, az állomás épületének fotójával levelezőlapot készíttettek, emlékérmét rendeltek, felújíttatták a 130. évfordulóra készült, húsz esztendő alatt teljesen megkopott táblát.
Szombaton ismét gőzmozdony fog befutni a marosvásárhelyi állomásra
Fotó: Mihály Ferenc személyes archívuma
Szintén Mihályék voltak azok, akiknek noszogatására a vasúti társaság 2019-ben egy párméteres sínpárt fektetett le a marosvásárhelyi állomás elé, azonban a kiállításra szánt gőzöst már nem voltak képesek oda költöztetni. A nyugalmazott mozdonyvezetők minden reménye az új városvezetésben van, hiszen amint Mihály Ferenc elmondta, Soós Zoltán polgármesternek tetszett az ötlet, amelyhez támogatást ígért.
Az 1922-ben Németországban gyártott vasparipa óránkénti 126 kilométeres sebességgel lenne képes száguldozni – amennyiben a pálya lehetővé tenné. A Bukarestből érkező két idős masiniszta által vezetett, 2018-ban Vásárhelyen felújított mozdony az egykori királyi vagont fogja vontatni, amelyen – akárcsak másfél évszázaddal korábban – a Vásárhely határában felszálló városvezetők fognak utazni.
Két és fél esztendővel a Gyulafehérvárt Marosvásárhellyel összekötő vonal átadását megelőzően a Székely Hírlap 1869. január 30-án még arról cikkezett, hogy Fehérváron
Magyarán a két erdélyi város közötti vasútvonal építésének tervezési és építési szerződésének a nyélbe ütését jelentette, amelynek jogát a brit Waring Brothers and Eckersley cég nyerte el. Ugyanaz év őszén az angolok bejárták és felmérték a vasút majdani nyomvonalát, a Houchard-kert végén kijelölték a vásárhelyi indóház helyét, majd december 15-én megkezdték a földmunkálatokat. A következő év tavaszán már javában folyt a munka, amikor a szerződésben meghatározott csomópontot, az Aranyosgerendre tervezett leágazást Székelykocsárdra költöztették, majd a marosvásárhelyi indóház helyét is megváltoztatták.
Miközben a beruházás a tervezett iramban haladt, a korabeli sajtóból azt is tudjuk, hogy botrány botrányt követett. A vasútépítés körüli bonyodalmak kísértetiesen hasonlítanak a mai autópálya-beruházásokra. Waringék elsikkasztották az induló tőkét, késéssel fizettek a munkásoknak, és nem részesítették kártérítésben a kisajátítások által sújtott gazdákat. A földművesek nem hagyták annyiban, az építők visszaéléseire időnként hangosan és agresszívan válaszoltak.
A kezdeményezők az évfordulóhoz méltó ünnepre készülnek
Fotó: Mihály Ferenc személyes archívuma
Amint néhai Gaál Kornélia marosvásárhelyi történész a Századok krónikájából című munkájában beszámol, a nagy vasútépítési panama következményeként a hatóságok sem maradtak restek: lefoglalták a Waring cég minden ingó és ingatlan vagyonát, a vállalkozók pedig átadás és leltár nélkül voltak kénytelenek kivonulni a telepről. Mindössze 1871 nyarán kezdett megélénkülni a munka, amikor Gezse és Kutyfalva között sikerült megoldani a Maroson és az Aranyoson átvezető öt híd építése körül adódó bonyodalmakat. Október végén, november első felében
„A várva várt esemény megvalósulását óriási falragaszok hirdették városszerte, közölték azt is, hogy naponta 2 vonat fog közlekedni. 1871. november 20-án a kellemetlen esős, sáros idő ellenére a város apraja-nagyja az ünneplő díszbe öltözött állomásra sietett. A feldíszített vonat, közepén a város zászlójával ¼ 13 órakor futott be Marosvásárhelyre. A jötteket az éljen örömzaja és a tarackok dörgése fogadta. (…) Este ünnepi vacsorát rendeztek, ahol mintegy 60-an vettek részt a város és a vasút vezetői közül” – olvasható a több mint húsz éve elhunyt történész munkájában.
Vásárhely 17 évig végállomásnak számított; a Szászrégenig tartó szakaszt mindössze 1886-ra építették ki, onnan Dédáig pedig 1905-ben. Az úgynevezett székely körvasútra 1909-ig kellett várni.
A néhány évvel ezelőtt felújított állomásával Marosvásárhely jelenleg egy szárnyvonal félreeső, poros kisváros hangulatát kelti, ahová egyre kevesebb szerelvény fut be. A nagyobb városok közül mindössze Bukarestbe, Kolozsvárra, Nagyszebenbe, Brassóba és Csíkszeredába indul napi egy, legfeljebb két járat. Közvetlenül sem Budapestre, de még csak Nagyváradra, Aradra vagy Temesvárra sem lehet Marosvásárhelyről eljutni. Mint ahogy egyetlen moldvai városba sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!