Fotó: Berei Károly/Facebook
A Don-kanyarban 1943-ban elesett magyar honvédek előtt tisztelegnek Nagykároly környéki településeken január 13-án. A hagyományőrzők arra emlékeznek, hogy 1943. január 12-én mínusz harmincfokos hidegben indult a doni áttörés, a második világháború magyar szempontból egyik legtragikusabb eseménye. Az immár 12. alkalommal tartandó megemlékező túráról a nagykárolyi Berei Károly főszervező beszélt a Krónikának. Benkő Levente történész, a korszak kutatója megkeresésünkre elmondta, még nem készült összegzés arról, hogy a doni katasztrófában pontosan hány erdélyi magyar katona, munkaszolgálatos veszítette életét.
2024. január 13., 10:472024. január 13., 10:47
2024. január 13., 10:502024. január 13., 10:50
Nagykároly környéki települések érintésével szervezik meg immár 12. alkalommal azt a gyalogos emléktúrát, amelyet a Don-kanyarban 1943-ben elesett honvédek emlékére szoktak évente megtartani. A nagykárolyi Berei Károly főszervező, a református temető gondnoka, hagyományőrző a Krónika megkeresésére arról beszélt, hogy
A környező településekről is csatlakoznak megemlékezők, immár több mint hatvan résztvevő jelentkezett. A túra során olyan településeket érintenek hagyományosan, ahol első vagy második világháborús emlékmű található.
Fotó: Berei Károly/Facebook
„Idén Nagykároly, Kaplony, Kálmánd, Börvely, Csanálos, Mezőfény településeket érintjük, reggel 7 óra 30 perctől délután 5-6 óráig tart a gyalogos túra, mintegy 19 kilométernyi utat járunk be. A kaplonyi ferences templom mellett található az emlékmű, ahol első és második világháborús áldozatok neve szerepel, itt római katolikus és református lelkész is megemlékezik a háborús áldozatokról. Leánder atya, a ferencesek vezetője, valamint a református lelkész is imádkozik, majd koszorúzunk a község elöljáróival együtt” – mondta Berei Károly. A főszervező arra is kitért, hogy az emléktúra keretében a Don-kanyarban elhunyt honvédek temetését elevenítik meg oly módon, hogy nyírfaágból készítenek keresztet, amit az emlékműre helyeznek, erre pedig honvédsisakot, majd fenyőágakat is tesznek koszorúként.
Berei Károly immár 12. alkalommal szervezi meg a Nagykároly környéki emléktúrát a Don-kanyarban elesett honvédek tiszteletére
„A legvégén gyertyát gyújtunk, hogy a láng melegítse azoknak a lelkét, akik hősökként, áldozatokként hunytak el. És azokra is emlékezünk, akik bár kevesen, de visszatérhettek a környékre.
Fotó: Berei Károly/Facebook
Kérdésünkre, hogy megközelítőleg hányan haltak meg Szatmár megyéből, a környékről a Don-kanyarban, Berei Károly azt mondta, pontos számot nem tudnak, hosszas folyamat lenne felgöngyölíteni, de azt tudják, hogy Nagykárolyból és a környékről nagyon sokan a nyíregyházi 12. honvéd gyalogezredhez vonultak be, és a Don-kanyarhoz vezényelték őket. „Volt ismerősöm, akinek az édesapja ott vesztette életét, pont az áttörés napján, 1943. január 12-én. Ehhez a naphoz szoktuk igazítani az emléktúra időpontját minden évben” – mondta Berei Károly.
Fotó: Berei Károly/Facebook
1943. január 12-én mínusz harmincfokos hidegben indult a doni áttörés, a második világháború magyar szempontból egyik legtragikusabb eseménye. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg alakulatai hősiesen harcoltak ugyan, az első támadást vissza is verték, de nem bírták feltartóztatni a többszörös túlerőben lévő szovjet Vörös Hadsereget.
és tartson ki addig, ameddig csak tud, mert ezt követelték meg tőlük elöljáróik. A magyar hadsereg parancsnoka, Jány Gusztáv vezérezredes tudta, hogy a Vörös Hadsereg csapataihoz képest gyengébb felszereléssel, harci eszközökkel rendelkező alakulatai nem lesznek képesek tartani egy szovjet offenzíva esetén a több mint kétszáz kilométeres arcvonalat.
A Nagykároly környéki gyalogos zarándoklat
Fotó: Berei Károly
Utánpótlást, arcvonalcsökkentést kérő levelei, telefonja azonban nem találtak meghallgatásra az elöljáró német parancsnokságoknál. A 2. magyar hadsereg szomorú története azért is felkiáltójeles, mert több tízezren haltak meg a Don folyónál, az orosz erők feltartóztatásakor.
1943 január 1-je és 1943 áprilisa között az orosz túlerővel folytatott harcokat követően 42 ezren tűntek el vagy haltak meg, 28 ezren sebesültként tértek haza Magyarországra, 26 ezren szovjet hadifoglyok lettek – és sokan nem élték túl a fogolytáborok borzalmait.
Berei Károly azt mondta, a megemlékező túra idén 19 kilométeres, de a korábbi években az is megtörtént, hogy 28 kilométert gyalogoltak a résztvevők. „Temetőkben, templomkertekben, emlékművek előtt rójuk le tiszteletünket. Kálmánd és Csanálos között egy útikeresztnél is megtesszük ezt, a keresztet egy második világháborús honvéd emlékére állíttatták szülei” – fejtette ki Berei Károly.
Fotó: Berei Károly/Facebook
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy több mint húsz éve indították el a doni hősökre való megemlékezések túráit Magyarországon, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott ő maga is nagykárolyi hagyományőrző társaival együtt.
Amikor elkezdtük az emléktúrákat, beszélgettünk az elöljárókkal, lelkészekkel, és ők is támogatták a kezdeményezésünket” – elevenítette fel a főszervező. Hozzátette, a történelem iránti érdeklődését a családból hozza, nagyszülei sokat meséltek otthon a régi időkről.
„Szeretjük, gyűjtjük is a régi, főleg katonai jellegű dolgokat, megemlékezéseket tartunk, a Történelmi Vitézi rend tagjaiként immár több mint 30 éve hadisírkutatással és hadisírgondozással is foglalkozunk, emléktáblákat is állítunk. A Kolozs megyei Aranyosegerbegyen tavaly nyáron avattunk emléktáblákat a második világháborúban, a tordai csatában elesett magyar honvédek tiszteletére az eseményen Benkő Levente történész is jelen volt” – ecsetelte Berei Károly. Mint mondta, az aranyosegerbegyi református templom falán található a négy tábla, amelynek elkészítéséhez szakmai segítséget kaptak a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársaitól.
A tordai csatában elesett 65 katona nevét őrző táblákat a templom külső falára helyezték el a Történelmi Vitézi Rend, illetve a Torda-Aranyos Vitézi Szék, a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatói együttműködésének eredményeként. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész az aranyosegerbegyi megemlékezésen tartott előadásában a honvédség hőseire emlékezett.
Fotó: Berei Károly/Facebook
Benkő Levente történészt, a korszak kutatóját, szakértőjét arról kérdeztük, hogy készült -e összegzés arról, hogy a doni katasztrófában pontosan hány erdélyi magyar katona, illetve munkaszolgálatos veszítette életét.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a kolozsvári székhelyű IX. Honvéd Hadtestet nem vezényelték ki a keleti harctérre, ezt a hadtestet ugyanis a magyar hadvezetés stratégiai biztonságból itthon tartotta, óvta” – fejtette ki a történész. Rámutatott, a IX. Hadtestből csak bizonyos szakaszokat, két tüzérüteget, kisegítő, például élelmező alakulatokat vezényelték ki a Don-kanyarhoz, és ott voltak még a munkaszolgálatosok. „Pontos számbeli veszteségről nem tudok, de nagy a valószínűsége, hogy az Erdélyből kivezényeltek és ott elesettek aránya – figyelembe véve az előbbi szempontokat – nem lehetett olyan túlzottan nagy. Ettől függetlenül, vagy ha úgy tetszik, ezzel együtt,
de még a munkaszolgálatos alakulatokba besorozott zsidókra is emlékeznünk kell. És azt se feledjük el, hogy a román királyi hadsereg is óriási veszteségeket szenvedett a Don-kanyarnál” – fejtette ki a történész.
Pontosan 80 évvel ezelőtt kezdődött a doni katasztrófa, amelynek során a keleti frontra 1942 áprilisában kivezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg állásai feladására, illetve visszavonulásra kényszerült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!