2013. február 22., 09:412013. február 22., 09:41
A védett területért a múzeum felel, amely már több mint egy éve felhívta a figyelmet arra, hogy az őshonos és világszerte egyedi állat- és növényfajoknak otthont adó termáltó vize vészesen elapadt, nemrég mégis a múzeumra szabott ki bírságot a környezetvédelmi őrség.
A rezervátum helyreállításának lehetőségeiről nemrég közvitát szervezett a megyei kormánybiztos, Claudiu Pop, ahol több intézmény képviselőit, szakembereket és környezetvédőket is megszólaltattak, majd arra kérték a múzeumot, álljon elő konkrét javaslatcsomaggal a probléma elhárítására. A csütörtöki nyílt levélben az intézmény dolgozói hangsúlyozzák: fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a rezervátum vizének elapadásáért a túlzott kitermelés a felelős, és a prefektus által később a kormánynak eljuttatott memorandumban szereplő medertisztítás csak álcázná a problémát, de nem oldaná meg.
„Bármilyen intézkedés, amelyet nem követ a termálvíz-fogyasztás mérséklése, csak kozmetikázás, a természetes források attól még halottak maradnak. Ha a mostani tempóban folytatódik a termálvíz kitermelése, a tó eltűnése után a következő áldozat a Püspökfürdő és Félixfürdő alatt, kis mélységben fekvő lelőhely lesz, ami katasztrofális következményekkel járna a két fürdőhelyre nézve” – áll a nyílt levélben. A levél ugyanakkor ismét felhívja a figyelmet: bár a rezervátum hozzátartozik, a termálvíz, mint altalajkincs az Országos Ásványkincshatóság tulajdona, a kitermelést tehát csak ez utóbbi képes szabályozni. „A múzeum felvetette annak lehetőségét is, hogy a termálvizet kizárólag kezelés céljára használják fel, ahogyan azt a két fürdőhely megalakulásakor is leszögezték. Emellett javasoltuk, hogy a turisztikai célokra felhasznált vízmennyiséget vízforgatók és szűrők használatával csökkentsék, illetve napkollektorok segítségével melegítsék újra, ahogyan ez Európa más országaiban is történik” – írják a levélben. A szakemberek ugyanakkor azt is kijelentik: jogi úton tiltakoznak az ellen, hogy bár számtalanszor figyelmeztettek a veszélyre, a környezetvédelmi őrség mégis rájuk szabott ki pénzbírságot, holott a probléma fő oka „a szó szoros és átvitt értelmében is a föld alatt keresendő”.
Lapunk egyébként nemrég megkereste Silye Loránd geológust, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóját, hogy véleményezze a palagáz-kitermelés körül a közelmúltban kialakult vitát. A szakember kijelentette: a gázbányászatnál százszor nagyobb veszélyt jelent a rezervátumra a nyakló nélküli, szabályozatlan termálvíz-kitermelés. Nemrég ugyanis a Bihar megyei közgyűlés elnöke, Cornel Popa figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy egy kormányrendelet alapján a fürdők közelében is elkezdődhet a palagáz kitermelése, amelynek technológiáját az Európai Unió több országában tiltják, ugyanis szenynyező.
A tanácselnök attól tart, a fürdők közelében létesített furatok miatt az altalaji termálvízkincs is megmérgeződhet, ami komoly veszélyt jelent. Silye Loránd azt mondja, ennek kevés az esélye, a termálvízréteg ugyanis alig több mint száz méterrel a felszín alatt fekszik, a palagázt pedig 3–4000 méterről bányásznák. Claudiu Pop prefektus korábban azt is mondta, a termálvíz-kitermelést nem lehet teljesen megállítani, hiszen az a fürdőhelyek bezárását jelentené.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok